A magyar származású amerikai üzletember, aki alapítványt finanszíroz a nyitott társadalom eszméjének terjesztésére, a Nemzetközi Válságcsoport nevű nonprofit szervezet tanácskozásán vett részt. Megítélése szerint Ukrajnának jelenleg mintegy 20 milliárd dollárra lenne szüksége, és az EU-nak segítenie kell, meg kell előznie Ukrajna pénzügyi összeomlását.

Az ukrán válság kialakulásának okairól Soros – a rendezvény egyik orosz résztvevőjének a felvetésére – elismerte, hogy azokban nem csupán Oroszország, hanem az EU magatartása is szerepet játszott. E szerepek azonban szerinte korántsem azonosak: az általa illiberálisnak, sőt maffiaállamnak minősített Oroszország erőpolitikát alkalmaz, és Ukrajna destabilizálására törekszik, míg az EU abban hibázott, hogy nem érzékelte eléggé az EU-ukrán közeledéssel szembeni törekvéseket, és „alvajáróként” besétált annak az EU-ukrán társulási megállapodásnak a csapdájába, amely „túl keveset kínált Ukrajnának, miközben túl sokat követelt tőle”.

A kijevi Majdan, az új Ukrajnát megjelenítő, Európa-barát fiatalok lázadása mindenkit meglepett, és az eseményeket nem várt irányba fordította – értelmezte az ukrajnai válságfolyamatot Soros György. Szerinte a Majdan, vagyis az Európát választó „új Ukrajna” elkötelezettebb a nyitott társadalom eszméje mellett, mint maga az Európai Unió. Az EU-t – mint mondta – a nemzetközi kormányzás kudarcos kísérletének tekinti. Azt azonban elismeri, hogy az erő uralmát képviselő Oroszországgal szemben az unió mutathatja fel a jogállamisági alternatívát.