Akadnak csetepaték

„Vannak olyan események, amelyeknek egyáltalán nem szabad felmerülniük a szerződés aláírása után, ezek az úgynevezett háborúk, mint a tej- és húsháborúk” – mondta Aljakszandr Lukasenka minszki sajtótájékoztatóján csütörtökön. Hozzátette, hogy gyakrabban fordulnak elő „csetepaték” országa és Oroszország között, de vannak orosz-kazah viták is.

Lukasenka szerint az egész világ integrálódik, és a gazdasági uniónak is meg kell őriznie egységét. Mint mondta: áldást jelent tízmilliós országa számára a 170 milliós piac. A tagságnak köszönhetően Fehéroroszország ezer köbméterenként 134 dollárt fizet Oroszországnak a földgázért, míg Ukrajna csaknem 400-at – tette hozzá.

A fehérorosz elnök szerint Minszk mindent megtesz a gazdasági integráció elmélyítése, a kivételek és korlátozások nélküli egyenjogú unió létrehozása érdekében. Fogadkozott, hogy országa felülkerekedik pénzügyi problémáin, amelyeket súlyosbít az orosz gazdaság rossz állapota, de leszögezte, hogy „sokkterápiáról” szó sem lehet. Elutasította a nyugati típusú reformokat, amelyeket szerinte a fehérorosz nép „nem élne túl”. Úgy fogalmazott, hogy ha javaslatot tenne a leghatékonyabbnak tekintett amerikai modell alkalmazására, az utcákat már másnap ellepnék mindenfajta harcias egyének és a társadalmi rendet belülről bomlasztó „ötödik hadoszlop” emberei.

„Mindenhonnan jönnének, hogy leckét adjanak nekünk, és Majdant csináljanak” – mondta Lukasenka, utalva a Moszkva által támogatott ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot megbuktató kijevi zavargásokra.

Kiálltak az integráció mellett

Minszk odaadó szószólója volt a posztszovjet térség integrációs folyamatainak, Oroszországgal és Kazahsztánnal létrehozta a vámuniót, amely 2010. január 1-jén kezdett működni. E három ország tavaly május végén írta alá a megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozásáról, amely idén január 1-jén lépett hatályba. A megállapodáshoz időközben, tavaly októberben csatlakozott Örményország, és Kirgizisztán is kifejezte csatlakozási szándékát.

Az unió, amelynek létrehozása Vlagyimir Putyin orosz elnök szívügye volt, megfigyelők szerint Moszkva befolyásának helyreállítását szolgálja az egykori Szovjetunió utódállamai felett. Ukrajnával azonban már nem számolhat, mert az új kijevi vezetés – Moszkva minden nyomásgyakorlása ellenére – az Európai Unióval való társulás mellett döntött.

Lukasenka az állami hírügynökség szerint hozzátette: Fehéroroszország átstrukturálja 12,8 milliárd dollárra rúgó államadósságát, ha az idén esedékes 4 milliárd dolláros törlesztés nehézséget okozna. Fehéroroszország az adósság visszafizetését új külföldi kölcsön felvétele nélkül kívánja megoldani az orosz hírügynökség értesülése alapján. Az elnök bejelentése szerint ugyanakkor országa idén 1 milliárd dollárnyi kölcsönt kap Oroszországtól, amelyből 440 millió dollár az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unió krízisellenes alapjából származik, további 500 millió dollárt pedig az orosz költségvetés biztosít.

A 4 milliárd dolláros fehérorosz törlesztésből 1 milliárd dollár egy 8,75 százalékos kamatú eurókötvény visszafizetése, ez augusztusban esedékes. Lukasenka bejelentése után a 2015-ben és 2018-ban lejáró államkötvények árfolyama 27, és 26 centtel csökkent az egy dolláros névértékhez képest.