Fenntartható növekedés
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára egy panelbeszélgetésen kifejtette: a magyar gazdaság 2010-ben sokkal rosszabb állapotban volt a jelenleginél, mostanra hosszú távon fenntarthatóvá vált a növekedés. Idén a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat, és a strukturális folyamatok nem mutatnak rossz irányba. Mint mondta, eddig sem igazolódott be az a „huhogás”, hogy a strukturális átalakítások megölik a növekedést.
Konszolidálódó gazdasághoz konszolidáló gazdaságpolitika illik, ennek jelei már az utóbbi két évben látszottak. Szólt arról is, hogy a bankrendszer működésével kapcsolatban fordulatot jelent a kormánynak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodása és a bankadó csökkentése. Az államtitkár szerint a banki hitelezés növekedésére reális esély van Magyarországon, a bankokkal pedig a legjobb pillanatban történt „a békekötés” – mondta el az államtitkár.
Itt az idő a felminősítésre
Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke kijelentette, hogy nem lenne meglepve, ha a hitelminősítők felminősítenék Magyarországot, „valóban itt lenne ennek az ideje”. A külső eladósodás 2009 óta jelentősen csökkent, a folyó fizetési mérleg pozitív, ami visszafogja a növekedést, főleg ha a közvetlen működő tőke-beruházások csökkennek a gazdaságban. Szerinte Magyarországon az elmúlt években tőkebeáramlásként kizárólag a bankok tőkeemelésre fordított anyabanki összegei jelentek meg, „ezeket leszámítva Magyarország a befektetők számára halott ország”. Király Júlia szerint az nhp-ra szükség volt a hitelezési aktivitás növelése miatt, és a kilábalás hitelezés nélkül nehezebb lesz.
Saját lábunkra álltunk
Heim Péter közgazdász arról szólt, hogy 2010-ben a magyar gazdaságnak nagy problémái voltak, de az utóbbi 5 évben „drasztikusan javult” a külső egyensúly, az ország a saját lábára állt, ami pozitív fordulat. A szakértő szerint problémás a magyar gazdaságban, hogy nincs koherens gazdaságpolitika, csak „húzd meg, ereszd meg”. Ebben nem volt fordulat az utóbbi évtizedekben. A bankokkal való megegyezést szerinte is üdvözölni kell, de koherens gazdaságpolitikára van szükség. Heim Péter kiemelte: Magyarország mostanra leépítette a hitelbuborékot, most azt kell kivárni, hogy a kormány olyan intézkedéseket tesz-e, amik segítik a tartós növekedést.
Fontos szerep jutott az államnak
Stumpf István alkotmánybíró előadásában kifejtette, hogy az állami szerepvállalás a gazdaságban jelentős változáson ment keresztül az utóbbi időben: az államnak kiemelt szerepe van az innovációban, az állami tulajdonú cégek létrehozásában, valamint a megfelelő szabályozási, politikai és piaci környezet megteremtésében. Az innovációs beruházások a legkockázatosabbak, ha az állam nem fektetett volna be, nem lenne például internet, érintőképernyő – mondta.
Stumpf István szerint a kutatás-fejlesztési szektorba történő befektetéseket hosszú távon nyereséget hozó befektetésként kell felfogni. A Morgan Stanley elemzését idézve kifejtette: az állami tulajdonú cégek 2001 és 2012 között jobban teljesítettek, mint a részvénypiac átlaga. Stumpf István szerint az állam gazdasági szerepének megerősítése sikeres modellnek bizonyulhat napjainkban.
