A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó előző napi monetáris tanácsi döntést értékelve megállapították: tekintettel arra, hogy az MNB maga is meredeken lefelé módosította inflációs előrejelzését, és már csak 2016-ra várja a 3 százalékos inflációs cél megközelítését, a kamatdöntő ülésről kiadott közlemény „meglepően hasonlított” az egy hónappal korábbira.

A megfontolt hangvételnek három fő oka lehetett

A ház szerint indokolt lehetett volna egy ennél enyhébb közlemény, és az MNB könnyedén megmagyarázhatta volna akár a visszatérést is az enyhítésre hajló alapállásra.

A Morgan Stanley elemzőinek véleménye szerint három fő oka lehetett annak, hogy a monetáris tanács mégis a megfontoltabb hangvételt választotta.

Az egyik a jelenlegi piaci volatilitás, amely valószínűleg aggasztja az MNB-t, különös tekintettel arra, hogy az árfolyamkilengések a jelek szerint – legalábbis eddig – keményebben sújtották a magyar eszközöket, mint a közép- és kelet-európai térség más piacait.

A másik ok az lehetett, hogy az MNB a dezinflációs nyomást külső eredetűnek tartja, és arra az álláspontra juthatott, hogy erre nem kell reagálnia.

Végül a forintárfolyammal kapcsolatos megfontolások is szerepet játszhattak. Lehetséges ugyanis, hogy az MNB nem akarta még tovább fokozni a jelenlegi volatilitást azzal, hogy váratlanul enyhébb irányba fordul, mivel az év végi forintárfolyam határozhatja meg a hazai össztermékhez (GDP) mért idei államadósság-rátát, és ennek következményei lehetnek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása szempontjából – fejtegették a Morgan Stanley elemzői.

Ha megnyugszik a piaci hangulat, talán lesz csökkentés

Mindezek alapján a ház alapeseti várakozása az, hogy egyelőre valószínűtlen az MNB monetáris politikájának további enyhítése.

A cég szerint azonban ha az euróövezeti jegybank (EKB) szuverén kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítési ciklusba kezd, és a piaci hangulat megnyugszik, akkor újrakezdődhet az MNB kamatcsökkentési ciklusa. A Morgan Stanley elemzői erre az esetre a jegybanki alapkamat „legalább” 0,50 százalékpontos csökkentését jósolják 2015 első felére.

Ugyanezt más nagy londoni házak alapeseti prognózisaikban valószínűsítik.

Sok múlik az EKB-n

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint a monetáris tanács jórészt csak azért nem csökkentette már e héten az alapkamatot, mert az idei államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kell lennie a forintárfolyamra.

A ház szerint a jövő év kezdetével – és a továbbra is enyhe inflációs kilátások közepette – ezek a korlátozó megfontolások várhatóan valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS londoni elemzői az MNB enyhítési ciklusának újrakezdésével számolnak, és összesen 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést várnak 2015-ben.

A Goldman Sachs szakértői szerint is növelné ennek esélyét, ha – amint azt a cég valószínűsíti – az EKB teljes körű mennyiségi enyhítési ciklusba kezd jövőre.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB új, jelentősen csökkentett inflációs előrejelzéseire is lefelé ható kockázatok érvényesülnek. A cég alapeseti forgatókönyve ennek alapján az, hogy az MNB már 2015 első negyedévében 0,50 százalékponttal csökkenti alapkamatát.