Ez derül ki legalábbis hét atomenergiával foglalkozó nemzetközi szakértő frissen publikált World Nuclear Industry Status Report című jelentéséből. A világ félelmét ismeretesen a 2011-ben Japánban, egy földrengés következtében keletkezett súlyos atomkatasztrófa keltette fel, amely következtében hatalmas területek fertőződtek meg a radioaktivitás miatt, százhatvanezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a kár pedig sokmilliárd euró nagyságrendet ért el.

Az atomerőművek a fennmaradásukért küzdenek

Sok környezetvédő fogalmaz úgy, hogy nukleáris időzített bombán üldögél a világ. A Föld pusztulásának rémképe olyannyira elhatalmasodott, hogy sok fejlett ország úgy döntött leállítja az atomerőműveit. A fejlesztések iránya az alternatív energiahordozók felé fordult. Olyan jelentős államok, mint például Németország döntött arról, hogy belátható időn belül az enyészetnek adja át az atomenergiát hasznosító erőműveit.

Az atomenergiára épülő erőművek közül sok a fennmaradásért küzd. Az atomenergia jelentősége szembetűnően csökkent. A három esztendővel ezelőtt tizenhét százalékról tíz százalékra fogyatkozott a globális villamosenergia-termelésben a részesedése. Sok ország kiváró álláspontra helyezkedett ugyanis, másutt szénre, gázra és megújuló energiaforrásokra épülő erőműveket kapcsoltak a hálózatba.

A nukleáris energiát hasznosító erőműveket azonban bizonyosan nem lehet még jó ideig leírni. A 2014 nyári helyzet szerint hatvanhét atomerőmű épül a világon, amelynek az összteljesítménye hatvannégy gigawatt. Negyvenhárom beruházás ezek közül Kínában, Indiában és Oroszországban van kivitelezés alatt. Arról nincsenek ismeretek, mikor készülnek el ezek, egyáltalán, várható-e és mikor, hogy bekapcsolják őket a villamos energia hálózatokba. 2013 óta kezdődtek újabb reaktor építkezések az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában, az Egyesült Arab Emírségben, Dél-Koreában és Argentínában. Azóta hat reaktort be is kapcsoltak a hálózatokba.

A reaktorok száma nem változott alapvetően

A statisztikák szerint jelenleg harmincegy országban működnek atomerőművek, összesen háromszáznyolcvannyolc reaktor, amelyek több mint háromszázharminc gigawattnyi energia előállítására képesek. A globális kép azért mégiscsak okozhat némi meglepetést, miszerint 2012-ben 438 reaktor üzemelt. Ha figyelembe vesszük a leállított japán reaktorokat, akkor azt látjuk, hogy a reaktorok száma nem nagyot változott. A nukleáris energiából származott áram hetven százalékát egyébként öt állam, az Amerikai Egyesült államok, Franciaország, Dél-Korea, Kína és Oroszország termeli.

Ismeretes, mint arról a Tőzsdefórum is többször beszámolt, hogy Magyarország a nukleáris beruházás mellett döntött. A Paksi Atomerőmű fejlesztése súlyos politikai vitát is kiváltott. Ennek részben energiagazdálkodási és pénzügyi vonatkozásai voltak és vannak, az utóbbi időben azonban felerősödött egy további – az Oroszország és az Európai Unió országai között kirobbant konfliktus miatti – geopolitikai aspektus is.

Magyarország a nukleáris energiában látja a jövőt

A valósághoz tartozik azonban az is, hogy Magyarországnak valamit mindenképpen kezdenie kellett Pakssal. Az erőmű ugyanis azok közé tartozik, amelyek lassanként kiszolgálnak. Egy ilyen típusú nukleáris erőmű bezárása, leszerelése nem egyszerű és meglehetősen költséges feladat. A költségek mellett a többi között ott vannak olyan kérdések is, hogy mi lesz például az ott keletkezett atomhulladékkal, ki szállítja el, milyen módon kezeli majd azt.

Ez utóbbi probléma egyáltalán nem jelentéktelen. A működő atomerőművek  átlagéletkora növekszik. Jelenleg az atomerőművek átlagéletkora huszonnyolc esztendő. Harminckilenc erőmű már negyven, vagy még annál is több éve van bekötve a hálózaba. Mi lesz a sugárszennyezett hulladékokkal, azok elhelyezésével? Globális problémára globális választ várna a világ. Egyelőre azonban több a kérdőjel mint a válasz.

Mennyibe is kerül az atomenergia? Erről is véget nem érő viták vannak a világon. Csupán egy-egy atombaleset (márpedig ne áltassuk magunkat, Csernobil óta mi magyarok is tudjuk, ha nem is gyakran, de ilyenek bekövetkeznek) következményeinek felszámolása, eltüntetése iszonyú pénzeket emészt fel. Egyes szakértők ennek nagyságrendjét Fukushima esetében legalább nyolcvanmilliárd dollárra teszik. Csupán a károsultaknak negyven milliárd dollárt fizettek ki.

A három pluszos generáció már biztonságosabb

Megjelentek izgalmas költségbecslések az épülő atomerőművekről is. Az új három plusz generációs atomerőművek beruházása, amelyeket például Angliában, Finnországban és Kínában tervez, vagy már épít az EDF, kilowattonként nyolcezer dollárba kerülnek. Igazak-e ezek a számítások, s hogy egyáltalán megéri-e az építésük, az megint csak újabb kérdéseket vet fel. A szakemberek véleménye azonban  egy dologban megegyezik. Az új erőművek biztonságosak. Legalábbis az eddigi ismereteink szerint.