Visszafogják a minisztériumokat

A határozat rögzíti a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos zárolásból az egyes minisztériumokra, illetve fejtetekre jutó összegeket, és a zárolás főbb szabályait.

Miért kell a zárolás? Elemezték a kormány lépéseit

Biztonsági óvintézkedésnek nevezték az elemzők a csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos kormányzati zárolást, amellyel a kormány biztosítaná, hogy Magyarország ne kerüljön vissza az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.

A 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján a minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd), és a Miniszterelnökség (1,446 milliárd) forintos hozzájárulása a zároláshoz. A legkevesebb zárolást az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány, 271,1 millió forintot, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is mindössze 536,2 millió forintot kell megtakarítania.

Nem csak a minisztériumok spórolnak

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania.

A nyugdíjbiztosítási költségvetési szerveknek 50,2 millió, az egészségbiztosítási költségvetési szerveknek 49,0 millió forintot kell megtakarítaniuk.

Az Uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség.

A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap – a Start-munkaprogram kiadási előirányzata nélküli – egyenlegét legalább 8 milliárd forinttal kell javítani, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak 6 milliárd forint megtakarításáról kell gondoskodnia.

A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét. A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegét 100 millió, a Bethlen Gábor Alapét 200 millió forinttal kell javítani.

Mindenhez kell a miniszter engedélye

A határozat szerint „a kormány felhívja az érintett fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a költségvetési törvény 10. mellékletében szereplő, a Beruházási Alapba tartozó kiadási előirányzatok tervezett felhasználását haladéktalanul egyeztessék a nemzetgazdasági miniszterrel, és gondoskodjanak arról, hogy e kiadási előirányzatok terhére kifizetés teljesítésére csak olyan ütemezés szerint kerüljön sor, amelyhez a nemzetgazdasági miniszter előzetesen írásban egyetértését adta”.

A határozat külön mellékletben sorolja a mentesített előirányzatokat, azokat a tételeket, amelyek nem csökkenthetők a zárolás érdekében, ezek között szerepel számos beruházás és különféle szervezetek támogatása is.