Az inflációs cél körüli 2 százalékpontos most bevezetett toleranciasáv hozzájárulhat a keretrendszer rugalmasabbá tételéhez. A toleranciasáv alkalmazása összhangban van a jegybankok nemzetközi legjobb gyakorlatával. A jegybank továbbra is 3 százalékos infláció elérésére törekszik, a 2 százalékpont széles toleranciasáv ugyanakkor megjeleníti, hogy az infláció a gazdaságot érő sokkok hatására e szint körül ingadozhat.

Inflációs célkövetés, árstabilitás

Az MNB elsődleges célja, az árstabilitás megvalósításához 2001 óta az inflációs célkövetés rendszerét használja, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez.

Gyorsabb növekedés, alacsonyabb infláció

Az MNB jelentősen, a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra emelte az idei GDP-növekedés várható ütemét márciusi inflációs jelentésében. Ebben a jegybank a fogyasztói árak stagnálására számít 2015-ben, míg  decemberben még 0,9 százalékos inflációt valószínűsített.

Az MNB 2016-ban 2,6 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A decemberi előrejelzésében még 2,9 százalékos infláció és 2,1 százalékos GDP-növekedés szerepelt.

Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció alacsony és stabil marad. Az árstabilitás nem feltétlen jelent zérus közeli inflációt, a gazdaság működése szempontjából a tartósan és túlzottan alacsony, vagy negatív inflációnak is lehetnek kockázatai – magyarázta a jegybank.

Az időhorizont nem változik

A sáv bevezetését indokolva az MNB azzal érvelt, hogy a 3 +/-1 százalékos cél kellően alacsony ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, figyelembe veszi a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkentheti egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát. Egyúttal tekintettel van arra, hogy felzárkózó országok esetében a gazdaság növekedése az árszint fejlett országokhoz történő közeledésével jár együtt, ami a fejlett országokhoz viszonyítva többlet inflációt jelenthet.

A monetáris tanács által figyelembe vett időhorizont továbbra is 6-8 negyedév. Az MNB az inflációs cél teljesülésének értékelését – eddigi gyakorlatának megfelelően – évente, az Éves jelentésben teszi közzé.