2024 március 28

Van jövőjük a magyar szállodáknak?

Jól jöhet a minősítés

Míg 15 európai országban létezik a hotelek, szállodák valamilyen kötelező osztályba sorolása, addig Magyarországon – bár nemzeti tanúsító védjegy – még nem előírás a HOTREC, az Európai Unió szálloda és vendéglátó szövetségeinek szervezete által alapított HotelStars Union csillagok alkalmazása. A hazai regisztrált közel 500 szállodából mintegy 380 került minősítésre a tanúsítvány 2012-es bevezetése óta, ami a hazai szállodák kapacitásának csak közel 40 százalékát fedi le.

Pedig a minősítő tanúsítvány kiemelt szerepet játszik a hazai szállodák teljesítményében – hívja fel a figyelmet Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa. A BGF szállodai minőségfejlesztés és vendégelégedettség összefüggéseit vizsgáló kutatása szerint a magyar turisták által leggyakrabban keresett 3-4 csillagos szállodák vendégei inkább elégedettek az általuk kapott szolgáltatások ár-érték arányával, mint egy hasonló kategóriájú, de nem minősített, csillag nélküli hotel vendégei. Elégedettségük pedig végső soron bevételben realizálódik – emeli ki a BGF adjunktusa.

hotelszoba szálloda szállás wellnes turizmus 123rf

A magyaroknak nem számít?

„Meglepő módon a csillaggal nem rendelkező szállodák kisebb része nemzetközi lánchoz tartozó, magas minőségű szolgáltatást nyújtó hotel, mely úgy véli, a kiépített márkanév önmagában erős minőségjelzésnek számít. Ugyanakkor a 815 magyar szállóvendéggel, valamint 23 szállodai szakemberrel készített kérdőíves vizsgálat eredményei szerint a hazai vendégek még nem igazodnak el úgy a márkanevek között, mint a tapasztaltabb utazóknak számító amerikai, francia, holland, angol társaik. Emiatt szobafoglaláskor keresik azokat a kapaszkodókat, amik csökkenthetik a szálláshely kiválasztásával kapcsolatos kockázatokat. Ezek közt a csillagok megléte és száma a legfontosabb számukra (3.71 pont, egy 1-től 5-ig tartó skálán), mely biztosabb információforrást jelent, mint az árak (3,22), a minőség tanúsítványok (3,19), vagy a hirdetések (3,19)” – emeli ki Karakasné Morvay Klára.

Nagyon sokba kerül megfelelni

A csillaggal nem rendelkező szállodák többsége pedig azok az önálló hotelek, melyek tulajdonosai vagy nem tartják fontosnak a kategorizálást, vagy nem képesek teljesíteni a számukra kívánatos – vagy korábban használt – csillagokhoz tartozó követelményeket. A besoroláshoz szükséges díjak és fejlesztések ugyanis nehéz helyzet elé állítják a hazai szállodák többségét.

A 2008-as nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság következtében a hazai turizmus is visszaesett, a szállodák szobafoglaltsága a 2007 évi átlagos 50,1 százalékot még 2013-ban sem érte el – ami önmagában tekintve és a környező országokhoz képest is alacsony –, a szállodai üzemeltetési költségek pedig egyes tételeknél akár 20–30 százalékkal is nőttek a válság óta. Emellett a hazai légitársaság megszűnését követően alacsonyabb fizetőképességű turisták kezdtek hazánkba érkezni, miközben a belföldi vendégek jövedelme is zsugorodott. Mindezek a szobaárak kényszerű csökkenését vonták maguk után, ami a szállodák jövedelmezőségének drámai romlásához vezetett. A szállodák nagyobb része költségtakarékossági intézkedésekkel – létszámleépítésekkel, karbantartási munkák, technikai fejlesztések elhalasztásával – próbálta a forgalmi elmaradást ellensúlyozni.

kulcsok hotelszoba szálloda turizmus 123rf

Ezen múlik a jövő?

Pedig a hazai szállodák, szállodai szolgáltatások számára a folyamatos minőségfejlesztés létkérdés, emeli ki a BGF adjunktusa: „A BGF kutatása alapján megállapítható, hogy a jelenleg nyereségesen működő szállodák többsége a válságot követően fejlesztésekbe fogott. Sikerüket támasztják alá az elmúlt évek foglaltsági adatai is, eszerint a magasabb kategóriájú, több csillaggal rendelkező szállodák jobb kihasználtságot érnek el, mint az alacsony besorolású, vagy besorolás nélküli hotelek. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy nagyságrendileg a bevétel 1,5 százaléka fölött érdemes a tulajdonosoknak a minőségfejlesztésre áldozni ahhoz, hogy annak pozitív hatásait már objektív mutatók növekedésében is érzékelni lehessen. Ezt az éves üzleti tervek készítésekor a szállodai menedzsmenteknek is érdemes szem előtt tartani” – teszi hozzá Karakasné Morvay Klára, a BGF adjunktusa.