Olyan országok kormányai, mint Dél-Afrika, Hongkong vagy Szingapúr az elmúlt héten nyíltan „populista” döntéseket fogadtak el annak érdekében, hogy segítség az alacsony jövedelmű lakosokat, és egyes esetekben növeljék a gazdagokra kirótt adóterheket. A következő beszálló Kína lehet, ahol jövő hónapban lát napvilágot a költségvetés, és ahol már eddig is komoly törekvések az egészségügyi és társadalombiztosítási programok megerősítésére.

Erősödő feszültségek

A döntések hátterében – részben legalábbis – egyértelműen az egyenlőtlenségek növekedését övező társadalmi feszültségek állnak – írja a Bloomberg. Szingapúrban például, ahol már 50 éve egyetlen párt irányít, idén választások lehetnek, a hongkongi megmozdulások hosszú ideig tematizálták a globális közvéleményt, Dél-Afrikában pedig a sztrájkok nyomják rá a bélyegüket a gazdasági növekedésre.

Szingapúrban Lee Hsien Loong kormánya hétfőn jelentette be, hogy évtizedek után először emelik a legmagasabb jövedelműek adókulcsát, hogy újfajta támogatásokat adhassanak az alacsonyabb jövedelmű idős lakosoknak. A nagy ázsiai rivális, Hongkong pedig szerdán mondta ki, hogy extra juttatásokat ad a szegényeknek és az időseknek.

Ezzel párhuzamosan Dél-Afrika két évtized után megemeli a jövedelemadóját, ami elsősorban a legvagyonosabbakat érintheti. Az adókulcsot ugyanis 1 százalékponttal tervezik megemelni, ami egyedül az alacsony jövedelműeket nem érinti majd.

Elég volt?

Nagy valószínűséggel Kína is beszáll majd az igazságosabb adópolitika versenyébe tekintve, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának adórendszere jelenleg jobban kiszolgálja a gazdagok érdekeit, mint az amerikai – mondta Shang Jin Wei, az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) vezető közgazdásza. Éppen ezért Kína a közeljövőben valószínűleg elkezd közelíteni a globális normákhoz – tette hozzá.

Az ADB adatai szerint amellett, hogy Ázsia az elmúlt 20 évben jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, és milliók emelkedtek ki az extrém szegénységből a térségben, a jövedelmi egyenlőtlenség 20 százalékkal emelkedett. Miközben Kínában például a GDP éves átlagban 10 százalék körül bővült 1990 és 2012 között, az egyenlőtlenséget mérő Gini mutató az elmúlt években 0,47 fölé szökött az 1970-es években tapasztalt kevesebb mint 0,3-ról.

A világ figyel

A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek elleni globális harc idén újból lendületet kaphat, amit jól mutat, hogy a G20 pénzügyi vezetői ebben a hónapban először emelték ki, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség a világon egy folyamatosan növekvő probléma.

„Egyes országokban a potenciális növekedés csökkent, a kereslet továbbra is gyenge, a munkaerő-piaci kilátások borúsak, miközben a jövedelmi egyenlőtlenség emelkedik” – hangsúlyozta közleményében a G20 csoport isztanbuli megbeszélése során.

További politikai nyomást jelenthet, hogy az ENSZ közgyűlése új napirendet készül elfogadni a Millenniumi Fejlesztési Célok elérése érdekében, melynek egyik fontos eleme lehet az egyenlőtlenség elleni küzdelem.

Az adórendszerek átalakítására vonatkozó fenti példák mindazonáltal igen nehezen ültethetők át a nyugati országokba – különösen az Egyesült Államokba. Tina Fordham, a Citigroup vezető globális politikai elemzője szerint ugyanis az adórendszer átalakítása egyrészt hosszadalmas folyamat, másrészt rettentően nehéz alapjaiban felborítani a politikai status quót.