Helmut Schmidt, a világpolitika nagy „ikonja”, egykori német kancellár tegnap nem éppen szép szavakkal kritizálta az Európai Unió (EU) Ukrajna-politikáját. Úgy fogalmazott a Bild Zeitungnak arra a kérdésére, mit ért azon, hogy Brüsszelnek visszafogottabban kellene viselkednie: nem az egész EU-nak, hanem néhány munkatársnak és hivatalnoknak kellene visszafogottabbnak lennie. Azoknak, akik keveset értenek ebből a dologból. Akik arra akarják kényszeríteni Ukrajnát, hogy döntsön Kelet és Nyugat között. Az egykori kancellár azt is mondta: napról napra nő a veszély, úgy mint 1914 augusztusában. Ezzel az első világháború kitörésére utalt.

A Nyugat és Amerika fél a háborús konfliktustól

A Nyugat és Amerika érezhetően fél egy háborús konfliktustól. Stratégiailag azonban kézenfekvő a kérdés: tart-e ma ott a Szovjetunió után talpra állt Oroszország, hogy ténylegesen a háború rémképével riogassa a világot? Ma kezdődő sorozatunkban először arra keressük a választ, melyek a világ hadászati szempontból legerősebb katonai államai. A továbbiakban áttekintjük a hadiipar legjelentősebb gyártóit, szállítóit és végül ismertetjük a hadászati kutatások tudományos és technológiai újdonságait.

A világ legerősebb katonai állama ma minden kétséget kizárva az Amerikai Egyesült Államok. A hatalmas hadsereg és műszaki, technikai arzenál fenntartása súlyos kiadásokkal jár. Éppen emiatt került nemrég a viták kereszttüzébe Barack Obama elnök, aki az idén a hadsereg létszámának radikális csökkentését irányozta elő. Az USA a 2015-ös katonai költségvetés-tervezet szerint, a második világháborúba lépése előtti év szintjére csökkentené a hadserege létszámát. Ez óriási vitát váltott ki, hiszen 1940-ben az USA hadseregének létszáma 440-450 ezer volt.

Az USA-é a világ legnagyobb hadserege

De hát miről is beszélünk? Nézzük az adatokat! Az Amerikai Állami Hadseregnek (United States Army) 522 ezer tagja van. Ez az egyik legrégibb hadtest az Egyesült Államok hadseregében. Az amerikai haditengerészet (United States Navy) létszáma 335 ezer. Öt flottában háromszáz hajója és négyezer repülő eszköze van. Az egyik legpopulárisabb hadtest az amerikai hadseregben a tengerészgyalogság (United States Marine Corps). A 186 ezer katona igazából expedíciós haderő, a világ bármely táján gyorsan  bevethető. Ehhez jön a parti őrség, amelynek 38 ezer tagja van, a feladatuk a partok védelme, beleértve a katasztrófavédelmet is.

Ami a haderőt illeti, az amerikai hadsereg nyolcezer nehéz páncélozott harci járművel rendelkezik. A védelmi páncélozott egységeket is beleértve az USA-nak összesen csaknem harmincezer páncélozott jármű áll a rendelkezésére. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege összesen több mint tizennyolcezer légi eszköz és harmincötezer úgynevezett légi egység bevetésére képes.

Oroszország és Kína

Oroszország hadseregét ma a világ második helyére teszik. A létszáma alapján ma csupán a negyedik helyre lenne sorolható. Az orosz hadsereg erejét sok elemző szerint manapság főként az ország militáris hagyományai indokolják. Másrészt viszont igaz, hogy az orosz szárazföldi hadsereg felszerelése szempontjából is a világ élvonalába tartozik, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármű, vagy a haditengerészet 72 korvettje.

Hogy a harmadik helyezett Kína hol is áll, azt nehezebb meghatározni. Ami biztos a kínai hadsereg 2,3 milliós aktív létszáma ma a világ legnagyobbika. Arról nem is beszélve, hogy a kínai hadsereg erejét nyolcszázmillió mozgósítható ember és hatalmas arany- és gazdasági tartalék erősíti. A kínai haditengerészet ma a legnagyobb a világon.

Gigantikusak a hadi kiadások a fejlett országokban

Egy ország hadi erejét az is jelzi, mennyit fordít a hadikiadásokra. Ebből a szempontból a legjelentősebb összegeket továbbra is messze az Amerikai Egyesült Államok költi a hadseregére: Washington tavaly 582 milliárd dollárt szánt védelemre. Az amerikai katonai büdzsé azonban folyamatosan csökken: 2012-ben még 664 milliárd volt, 2015-re pedig 535 milliárdra mérséklődhet a Pentagon költségvetése.

Hadikiadások a világban

Öt évig csökkentek a világ hadikiadásai. Az IHS Janeis tanácsadó vállalat vizsgálata szerint az ázsiai és közel-keleti fegyverkezés, valamint Oroszország újraéledő hadiköltekezése miatt az idei évben újra nőni fognak a katonai kiadások a világon. A jelentés szerint 2014-ben 0,6 százalékkal 1547 milliárd dollárra fognak emelkedni a világ katonai kiadásai.

Oroszországban viszont számottevően gyorsul a fegyverkezés: Putyin elnök a következő három év során 44 százalékkal tervezi növelni Moszkva katonai kiadásait. Oroszország 2013-ban 68 milliárd dollárt költött erre, ez a harmadik legnagyobb katonai büdzsé a világon.

A rangsorban a második helyen azonban Kína áll. Az ázsiai ország 2013-ban 139 milliárd dollárt szánt katonai kiadásokra, s 2015-re Peking többet fog majd áldozni hadseregére, mint a három legnagyobb európai ország – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – együttvéve.