Nem rázták meg a piacot a jegybank makrogazdasági bejelentései. Sem az inflációs prognózis, sem a folyó fizetési mérleg adat. Néhány apróság mégis szembeötlő lehet, továbbá Matolcsy György MNB-elnök megnyilatkozásai is szolgáltak némi adalékkal.

Fél százalékot érhet az NHP?

Az idei inflációs prognózis belesimul a piaci konszenzusba, a jövő évi pedig csak egy kicsit magasabb, mint az elemzői várakozások átlaga – mondta Samu János, a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: ennél sokkal érdekesebb, hogy a piaci konszenzusnál fél százalékkal gyorsabb gazdasági növekedést prognosztizál a jegybank. Ami abból adódhat, hogy az elemzőknél élénkebb beruházásokkal számolnak. Vélhetően a Növekedési Hitelprogram általuk várt hatását építették be a modellbe.

Korábban úgy nyilatkozott a Tőzsdefórumnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, hogy bízhatunk a vállalati hitelezés élénkülésében, de nem az NHP+ miatt, hanem a javuló gazdasági teljesítmény okán, illetve azért, mert a kormány kiegyezése a bankszektorral újraépítheti a bizalma, s ennek nyomán javulhat a bankok hitelezési képessége.

Kulcsszerepben a kockázat

Bár tegnap Matolcsy György egy Londonban tartott előadásán úgy fogalmazott, hogy nem preferálná a zéró alapkamatot, de további kisebb kamatcsökkentések lehetségesek. Észre kell venni, hogy egyre többször kerül szóba nálunk a nulla kamat lehetősége.

Samu János (Concorde) szerint a kockázati felár a kulcsa ennek a kérdésnek. Még az euró zónán belül is van egy-másfél százalék hozamelőnye például a portugál kötvényeknek a német államkötvényekkel szemben. A magyar államkötvényekre pedig további másfél százalék elvárt hozamot pakol rá az országkockázat. Mindezek fényében akkor lesz elképzelhető a zéró kamat nálunk, ha a fejlett országok már mélyen a negatív tartományban járnak, s nem a nulla közelében, mint most.

Prágában már a nulla is sok

Mint mondta, a jelenlegi környezet kifejezetten támogatja az alacsony kamatokat, amennyiben az EKB monetáris lazítása erősíti a kelet-európai devizákat, ami rontja ezen országok versenyképességét. Ezért, jobb híján kamatot vágnak.

Csehországban például már a zérus kamat sem elegendő önmagában, a jegybank még árfolyamkorlátot is bejelentett. Nálunk is eljöhet az idő, amikor kifejezetten küzdenie kell majd az MNB-nek a forinterősödéssel.

Birkózik az EKB és a Fed

Két egymással ellentétes erő érzékelhető a piacon – folytatta. Egyrészt, a versenyképességet romboló devizaerősödés még a zérus kamat irányába mutat. Míg a tengerentúli kamatemelés előszele már egy másik, magasabb kamatpályát vetít előre.

Igaz, elsősorban a dollárelszámolásnak kitett feltörekvőket érintheti negatívan a Fed várható lépése, míg az euróhoz „láncolt” feltörekvő gazdaságok sorsa nagyban függ az EKB reakcióitól. De a kockázatot nem szabad alábecsülni.