Cséfalvay Zoltán a Venture Capital Summit című konferencián kiemelte: Magyarországon a kockázati tőkebefektetések aránya világviszonylatban is magas, Európában GDP-arányosan az első helyen áll az ország ezen a területen, és az egész világon is ott van az első tízben.

A kockázati tőkebefektetések 2010 óta bővülnek a Jeremie programoknak köszönhetően, már 130 milliárd forint van ilyen alapokban, de ennek a kétharmadát még nem helyezték ki.

Még van hat évünk startup központtá válni

Cséfalvay Zoltán szerint a kormány terve, hogy 2020-ra Magyarország Kelet-Közép-Európa startup központjává váljék. Ehhez adóügyi könnyítéseket is bevezetnének mind az érintett startup, az innovatív kiscégek, mind a befektetők számára.

A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, a klasszikus kutatás+fejlesztési tevékenységre 800 milliárd forintot szánnak.

Az, hogy a források 10 százalékát pénzügyi eszközökön keresztül helyezik ki, a régióban a legmagasabb arányt mutatja. A K+F területre és az innovációs tevékenységre a pénzügyi eszközökön keresztül mintegy 200 milliárd forintot tervez kihelyezni a kormány.

Más hozzáállást vár a kormány a befektetőktől

Az állam nem kívánja átvenni a startupok erősítését a piactól, az organikus fejlődésüket szeretné ösztönözni. Változtatni kellene a kockázati tőkecégeknél a „bankár mentalitáson”, technológiai befektetői hozzáállásra lenne szükség az alapok részéről.

Emellett az induló cégek mentorálására, támogatására, a hatékony tanácsadásra is nagy szükség lenne, valamint javítani kellene a kockázati tőketársaságok átláthatóságán is – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.