A folyósított hitelek volumene 97 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát, így negyedéves alapon 1,5 százalékkal bővült a hitelállomány – mondta el Vonnák Balázs, az MNB igazgatója.

Bejött a hitelprogram?

A bővülés elsősorban a Növekedési Hitelprogramnak (nhp) köszönhető. Az nhp második szakaszában folyósított hitelek teljes volumene 400 milliárd forintig emelkedett. A vállalati hitelek tranzakció alapú éves növekedési üteme két százalékkal csökkent, amelyet az nhp első szakaszában megvalósuló nagy volumenű hitelkiáramlás erős bázishatása okozott.

A Monetáris Tanács szeptemberben emelte meg a program keretösszegét 1000 milliárd forintra, novemberben pedig a szerződéskötések határidejét is meghosszabbította 2015 végéig.

A harmadik negyedévben mérséklődtek az új hitelek finanszírozási költségei csökkentek, a kamatfelár mellett a hitelek nominális kamata régiós szinten is kedvező – hívta fel a figyelmet Vonnák Balázs.

Még szigorúak a feltételek

A jegybank elemzői elmondták, hogy a gazdaság élénkülésével párhuzamosan tovább nőtt a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet, de a hitelfelvétel szigorú szabályai még nem enyhültek számottevően. Így a kedvező feltételekkel kínált hiteleket továbbra is csak a bankok által hitelképesnek minősített vállalkozások tudják kihasználni.

Ugyan nem kívánatos a pénzügyi válság előtti hitelezési feltételek visszaállítása, de azt látni kell, hogy a kiegyensúlyozott növekedési pályához szükség van némi enyhítésre – mondta el az MNB igazgatója.

A jegybanki várakozások szerint a következő két negyedévet is a hitelkereslet bővülése jellemezheti, amit legnagyobb részben a tárgyi eszközökre, azaz beruházásra költenének a vállalkozások.

Így áll most Európa

Az európai vállalati hitelállományt tekintve még mindig vegyes a kép – derül ki a kiadványból. 2014 harmadik negyedévében a régiós állomány emelkedett, míg az euróövezeti csökkent.

A régiós országok közül Lengyelországban és Szlovákiában volt nagyobb a bővülés, míg Romániában nagy ütemben épül le a hitelállomány. Az euróövezeti államok közül Spanyolországban, Írországban és Szlovéniában volt intenzív a leépülés.

Az eurózónás államokban a bankok enyhítettek a hitelfelvétel szabályain, de a gazdasági fellendülés megtorpanása óvatosságra inti őket.