Az idei évet visszafogott várakozással indítják a hazai vállalkozások, hiszen egy éves szerény növekedés után a K&H kkv bizalmi index 5 pontot esett, ezzel -15 ponton áll. Ennek oka, hogy bár 2014 negyedik negyedévében több részindex, így a banki és a szállítói kapcsolatok megítélése is növekedett, azonban a gazdaságpolitikára és a közterhek változására vonatkozó várakozások, valamint az uniós pályázati források elérhetőségének megítélése meghatározó mértékben romlott.

A legutóbbi eredmények szerint minden ágazatban és méretkategóriában csökkent a cégek bizalma, de a legnagyobb visszaesés a kereskedelmi cégek, illetve a középvállalkozások esetében figyelhető meg. (A felmérést november-decemberben készítették, amikor a kiskereskedelem átalakítása már ismert volt, az autópálya-használattal kapcsolatos ötletek azonban még nem kerültek nyilvánosságra.)

Borúlátóbbak lettek a vállalkozások

Az adatok magyarázataként Bacher János, a kutatásban a K&H Bankkal együttműködő Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta, hogy a kormánypártok népszerűségének esése – amely az elmúlt esztendő végét jellemezte – rendszerint együtt jár az bizalmi index csökkenésével. A szakember egyben jelezte, hogy az a tény, hogy az index negatív tartományba ért, nem szokatlan, az elmúlt 10 évben mindössze két olyan időszak volt, amikor pozitív adatot mértek.

Egy évtized

„A K&H kkv bizalmi index tíz évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy részleteiben megismerjük a hazai vállalkozások véleményét a gazdasági folyamatokról, a kormányzati gazdaságpolitika és a banki környezet alakulásáról. Az eredmények – amellett, hogy jól tükrözik a szektor várakozásait és a gazdasági helyzetüket meghatározó legfontosabb területek alakulását – számos esetben hozzájárultak a banki előrejelzések, stratégiák, döntések megalkotásához” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályának vezetője a beszélgetésen.

Az elmúlt évtizedet egyben értékelve Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője elmondta: egyértelműen megállapítható, hogy a hazai vállalkozások helyzetét legnagyobb mértékben a vevői kapcsolatok, a kormányzati gazdaságpolitika, a közterhek változása, valamint a pénzügyi várakozások határozzák meg. Jól tükrözi ezt, hogy az index csúcspontjai a választásokat megelőző felfokozott várakozások idején, a kkv-kat érintő adókönnyítések esetén, és a makrogazdasági környezet javulása esetén történtek, míg a mélypontok, nagyobb visszaesések a nemzetközi vagy a hazai gazdasági környezet bizonytalanságai esetén voltak tapasztalhatók.

A versenytársak, a beszállítók, a vállalati hitelforrások és a banki szolgáltatások fontossága a kkv-k gazdasági helyzete szempontjából közepes jelentőségű, míg az uniós források elérhetősége és a munkaerőpiac változásai a legkevésbé meghatározó tényezők. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy néhány kivételtől eltekintve a fogyasztói és a kkv bizalmi indexek gyakorlatilag együtt mozognak.

Hogyan tovább?

A rendhagyó alkalomra (10 éves évfordulóra tekintettel) a kutatás ismertetésekor nem csak a az aktuális eredményekről, s korábbi tapasztalatokról számoltak be, ahhoz is adtak néhány szempontot (értéket), hogy mi kellene ahhoz, hogy a vállalkozói szektor hangulatában olyan változás következzen be, amely a tartósan pesszimista állapotból (az index negatív értéke ezt jelzi) az optimizmus irányába mozdulhasson el.Ez több irányból is közelíthető.

Az egyik irány az lehetne, ha az egyes részindexek elérik tavalyi maximum értékeiket. Ennek feltétele az, hogy a pénzügyek, a gazdaságpolitika, a közterhek, az uniós pályázatok elérése, a versenyhelyzet és a monetáris politika megítélése is egyidejűleg tudjon javulni. Egy másik lehetséges irányt az jelenthet, ha a piaci környezet javulása, tehát a vevői és a szállítói kapcsolatok, a pénzügyek, a munkaerőpiac és a versenyhelyzet nagymértékű javulása valósul meg. A harmadik irányvonalat a szabályozási és monetáris környezet pozitív változása, tehát a gazdaságpolitika és a közterhek várt változásának jelentős javulása jelenti, a banki kapcsolatok és a várt kamatkörnyezet előremozdulásával egyidejűleg.