Rosszul jár, aki lemarad: beruháznának a magyar gazdák

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Tavaly a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közel 70 százaléka hajtott végre beruházást, és az előző évhez képest jelentősen nőtt azok aránya (60%), akik technológiai fejlesztést terveznek a következő 12 hónapban - derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből. A mezőgazdaságot stratégiai jelentőségű szektorként kezelő bank szakértői szerint az igazi beruházási boom 2018-2019-re várható, mivel jelenleg a kiértékelése zajlik azoknak a pályázatoknak, amelyekre a gazdák a leginkább támaszkodnak fejlesztéseik során.

A magyar gazdák hangulatát, várakozásait 2015 óta mérő index jelenleg +5 ponton áll, ami a tavalyihoz képest 3 pontos emelkedés. Ez alapján az agrárszektorban összességében enyhe, de növekvő optimizmus tapasztalható.

Beruházások: az igazi hegymenet csak ezután kezdődik

A pozitív várakozások leginkább a beruházási kedv növekedésében mutatkoznak meg. Míg 2015-ben a mezőgazdasági kkv-k fele hajtott végre beruházást, addig 2016-ban ez az arány közel 70 százalékra nőtt.

A három részből összetevődő index egyik eleme, a beruházási részindex, amely a fejlesztések összértékének előző évihez viszonyított alakulását, a kapacitásnövelést és a technológiai fejlesztéseket mutatja meg, 11 ponttal +19 pontra nőtt – ez a legjelentősebb elmozdulás az előző évi eredményekhez képest. A tavalyi növekedést főként a növénytermesztéshez kapcsolódó beruházások hajtották, ezen belül is a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók fejlesztettek többet.

Idén tovább nőhetnek a beruházások: a tavalyi 23 százalék után a cégek 35 százaléka tervezi növelni beruházásainak összértékét, mégpedig átlagosan a duplájára. Különösen magas a technológiai fejlesztést tervezők aránya (60%). A korszerűsítést tervezők körében a leggyakoribb cél a mezőgazdasági gépvásárlás (82%), ezt követi a mezőgazdasági épületek felújítása (35%), az új technológiai eljárás bevezetése (24%) és az energiahatékonysági beruházás (22%).

„Banki oldalról különösen üdvözlendőnek tartjuk a hatékonysághoz, költségcsökkentéshez hozzájáruló fejlesztéseket, mivel úgy véljük, hogy 2020 után komoly versenyhátrányba kerülhetnek a nem kellően hatékonyan gazdálkodók. Ilyen beruházás lehet például egy jövedelmezőbb összetételű vetésszerkezet kialakítása, precíziós gazdálkodást segítő géppark összeállítása, vagy állattartók esetén a kedvezőbb technológiai feltételek kialakítása” – mondta Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.

A szakértő azt is hozzátette: jelenleg a Vidékfejlesztési és a GINOP pályázatok kiértékelése és a hiánypótlás zajlik, ami mintegy 30 ezer pályázatot jelent, így az igazi beruházási boom a következő évekre, 2018-2019-re várható. Császi Róbert szerint a kivitelező kapacitások terén jelentkezhetnek majd nehézségek ezeknek a beruházásoknak az egyidejű megvalósításában.

Kedvező a csillagok együttállása az agrárfinanszírozásban

Az ágazat finanszírozási szerkezetében egyre növekvő szerepet kapnak a banki termékek: tavaly óta 10 százalékponttal nőtt a bankhitel és a pénzügyi lízing szerepe mind a működésfinanszírozás, mind a beruházás-finanszírozás terén. Jelenleg a saját forrás aránya kb. 55 százalék, a banki termékeké a működésfinanszírozásban 17 százalék, a beruházások esetében 26 százalék.  

„Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vannak a kkv-k, hogy a megjelent uniós pályázatok mellett a gazdálkodók az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően kedvező feltételek mellett juthatnak banki forráshoz is. Ezt a kedvező periódust mindenképpen érdemes kihasználniuk a gazdáknak. Fontos ugyanakkor, hogy a beruházásokat a piaci logika diktálja, és ne pusztán az elérhető kedvező lehetőségekre alapozzanak a cégek” – mondta Császi Róbert.

Az állattartók számítanak több profitra

Az Agrár Gazdasági Index siker részindexe, amely a nettó árbevétel alakulását, valamint a hatékonysággal kapcsolatos várakozásokat tükrözi, kis mértékben, 2 ponttal növekedett tavaly óta. Az árbevételt és a profitot illetően a cégek fele stagnálást vár, egynegyede pedig növekedést. Az állattartók ennél jóval bizakodóbbak: náluk 40 százalék a növekedésre számítók aránya – ennek hátterében nagyrészt a sertéshús és a tej árának növekedése, illetve stabilizálódása áll a Budapest Bank szakértője szerint. A hatékonyságot illetően ugyanakkor továbbra is van hová fejlődni, hiszen ezen a téren csak a cégek 28 százaléka számít javulásra.

Az értékesítési árak alakulását és az értékesítésben jelentkező kihívásokat tükröző kereslet részindex enyhén csökkent, értéke jelenleg -5. A kereslettel kapcsolatban a legoptimistábbak az állattartók és az 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok.

Ami továbbra is komoly kihívást jelent az agrárium számára, az a munkaerőhiány. A megkérdezett vállalkozások leginkább a betanított munkaerőt hiányolják (74%), de sokak szerint a középfokú végzettségű (71%) és a felsőfokú végzettségű (42%) szakemberekből sincs elég. Ezen a problémán a cégek nagy része maga is igyekszik segíteni, például gyakorlati helyek biztosításával diákok számára, vagy képzések támogatásával, esetleg saját képzés indításával.

Hirdetés
Szavazz!

Ez már az autólopások új korszaka?

Nem elég, hogy sorra lopják a Teslákat, ráadásul nem is álkulccsal, hanem...

Felváltják a pénzt a kriptodevizák?

Meglepett a brókercégem: immár a kriptodevizákkal, a Bitcoinnal, az...

Forex mazsoláknak

Charttípusok, diagramok és gyertyák a terítéken.

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit külkereskedelmi miniszter szerint "az emberiség egyetemes...

A felek között alapvető nézetkülönbségek vannak az állampolgári jogok...

Hirdetés
Csok

Jobb feltételekkel juthatunk saját lakáshoz

A szokásos 5, illetve 10 évesen kívül 3 éves kamatperiódusú hitelt is...

Milliók múlhatnak apróságokon a csoknál

Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője szerint...

Határokon át

Orbán: nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára

Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Nem ismerik fel a jó lehetőséget az agrárcégek »