Az eurózóna szuperhősei?

| forrás:
TF-információ

A Brexit és Trump megválasztása után sokan kezdték temetni az európai piacokat, de van itt valami, amivel korábban senki sem számolt.

Idén őszre könnyen lehet, hogy az elmúlt évtizedek leginkább EU-párti vezetése jön létre az eurózónában. A centrista Emmanuel Macron egyre közelebb kerül a francia elnöki székhez, miközben a német szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz is komoly esélyekkel indul az ősszel esedékes választáson.

Márpedig Schulz és Macron szövetsége könnyen feléleszthetné az eurót, és megteremthetné egy igazi pénzügyi és gazdasági unió létrejöttének lehetőségét. És bár megvan a kockázata annak, hogy ez hosszútávon nem fog működni, rövidtávon komoly löketet adhat Európa piacainak, véli a MarketWatch-on megjelent cikkében Matthew Linn.

A francia képlet

Kezdjük a franciákkal. Miközben a republikánus Francois Fillon elnöki esélyei egyre inkább elúszni látszanak a feleségének jogtalanul jutatott adófizetői pénzek miatt, a függetlenként induló Emmanuel Macronnak komoly esélyei vannak, hogy bejusson az elnökválasztás második körébe.

Márpedig a francia politika alapképlete nagyon egyszerű: aki bejut a két fős második fordulóba a szélsőjobboldali Le Pen mellé, szinte biztos, hogy elnök lesz. A Nemzeti Front vezetőjének erős szavazóbázisa van, de a választók 60 százaléka inkább voksolna egy darab sajtra, mint Le Penre.

A német helyzet

Németországban is valami hasonlóan drámai történik. Martin Schulz Brüsszelből Berlinbe „igazolása” hatalmasat lendített a szociáldemokraták szekerén, és egy eheti felmérés szerint már át is vették a Merkel fémjelezte kereszténydemokratáktól a vezetést.

Ha ehhez hozzátesszük a Baloldali Párt és a Zöldek szavazatait, akkor Schulznak össze is jöhet annyi támogató, hogy véget vessen Merkel ultrahosszú regnálásának.

A Berlin-Párizs tengely átalakul

Ha Schulz kerülne hatalomra, azzal a Berlin-Párizs tengely máris teljesen máshogy nézne ki. Európa elindulhatna a gazdasági integráció elmélyítése felé, és az euró még egy utolsó esélyt kaphatna a sikerre. Szemben azokkal, akiket leváltanának, Schulz és Macron szenvedélyes EU-pártiak, és hajlandóak lennének a nemzeti szuverenitásból is feláldozni a közösségért.

Bár Merkelt gyakran állítják be nagy EU-párti harcosnak, ő volt az, aki engedte, hogy az eurózónából zombigazdaság legyen – megállította a haldoklást, de semmi sem tett az újraélesztésért.

Macron és Schulz egy dologban mindenképp egyetérthetnek. Ahogy a francia jelölt fogalmazott egy januári Berlinben tartott beszédében: az eurózónának radikális változásokra van szüksége, ha azt akarjuk, hogy sikeres legyen. Ehhez pedig egy teljesen működőképes gazdasági unió kell.

De hogy is nézne ez ki?

Kezdetnek lenne egy bankunió, egyetlen szabályozóval és pénzügyi támogatási rendszerrel. Következő lépésként összevonnák az állampapírpiacokat, és közös, az összes tag által fedezett eurózóna-kötvényeket bocsájtanának ki. Lenne egy uniós államkincstár, amelyik emelhetné az adókat, összehangolhatná a kamatokat és az egész kontinensen költhetné a pénzt.

Idővel a kormányzati hivatalok segíthetnének újraelosztani a vagyont a zónán belül: a holland adóbevallásokat például Portugáliában dolgoznák fel, a német autókat pedig Szicíliában hitelesítenék. Röviden Brüsszel sokkal közelebb kerülne egy, a washingtoni szövetségi kormányra hajazó rendszerhez.

Egy ilyen EU-t persze sokan elleneznének, de Macronban és Schulzban mindenesetre meglehet az akarat és az erő, hogy ezért küzdjenek. Viszont még ha a terv maga bukásra is van ítélve, rövidtávon megdobná a deviza-, kötvény- és részvénypiacokat.

Európa tele van politikai kockázattal, de nem kizárt, hogy ez itt még akár jól is elsülhet.

Hirdetés
Szavazz!

A franciák is kilépnek az Unióból?

Tavaly még a Brexit is hihetetlennek tűnt. Idén meg már a francia...

Magyarország jobban teljesít?

Nem csak kormányzati szlogen immár, hogy hazánk jobban teljesít, tavaly a...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Tony Blair szerint az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a...

Az angol legfelsőbb bírósági elnök szerint a politikának meg kell védenie a...

Hirdetés
Csok

Titokban ettől is pörög az újlakás-építés

A KSH adatai szerint 2016 első három negyedévében majdnem 21 400 építési...

Nem látjuk, mikor lesz vége az ingatlanárak emelkedésének

Folytatódik a fellendülés és az áremelkedés a budapesti lakáspiacon.

Határokon át

Küszöbön egy újabb migrációs megállapodás

Havonta ezer migráns befogadását és menekülttáborok felállítását vállalná...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

A franciák kétharmada visszaléptetné Fillont »