A siker záloga: egy életen át tanulni

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg. A már zajló negyedik ipari forradalom révén számos szakma és pozíció szűnhet meg a következő évtizedekben, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint emiatt hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba.

A KSH adatai alapján, a Magyarországon körülbelül 2 millió főt számláló Y-generáció volt az első, melynek életét átszőtték az infokommunikációs technológiák, az internet, a digitalizáció és az okos megoldások. A mindennapi életvitelünket átformáló technológiai fejlődéshez igazodott az 1980 és 1995 között született Y-generáció, akik 2020-ra az aktív munkavállalók háromnegyedét teszik majd ki.

A METU egyetemi docense, Dr. Király Zsolt szerint az Y-osok nagy öntudattal rendelkeznek juttatásaikat illetően, hiszen  bérigényüket nem a piaci átlag, hanem az ideális életszínvonal finanszírozásához szükséges összeg alapján határozzák meg.

“A generáció kilencvenes években született tagjai az igazi fogyasztói társadalom első képviselői Magyarországon, ráadásul a digitalizált világ mindent elérhető közelségbe hozott számukra. Ugyanakkor ez az a korosztály, amelynek tagjait egyszerre bélyegzik meg azzal, hogy a mamahotel élvezőiként nem képesek önálló életet élni és, hogy irreális – az önálló élet elkezdéséhez egyébként éppen elegendő – bérigénnyel rendelkeznek” - hangsúlyozta.

A korosztály számára fontos munkahelyi szempont továbbá a minőségi idő, a közösségi médiában is kommunikálható presztízs, a gyors siker és előrelépés, az inspiráló csapat, az önmegvalósítás, valamint a motiváló és hiteles vezető, aki nyitott a partnerségre.

Újra az iskolapadban

A Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása szerint a következő évtizedben az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi dolgozók egyharmadát, több mint 6 millió embert fog várhatóan leváltani a robotizáció és a nagyfokú digitalizáció. A gyorsan változó világban az online térrel együtt felnövő generáció is könnyen versenyhátrányba kerülhet.

A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a dinamikusan változó munkaerőpiacon a nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás. “

A folyamatos technológiai fejlődés nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon sikeresek maradjunk csupán a korábban megszerzett tudásunk birtokában. Aki nem képzi tovább magát, az kíméletlenül lemarad, helyét pedig átveszi a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok” - mondta a METU szakértője. Az élethosszig tartó tanulásra való hajlandóság a szakértő szerint olyan kompetencia, amely a jövőben az Y- és az őket követő Z-generáció sikerének kulcsává válhat majd.

Hogyan tanuljunk meg egy életen át tanulni?

Az egyetemek a megfelelő kompetenciák és készségek fejlesztésére fókuszálva képesek lehetnek felkészíteni a diákokat az élethosszig tartó tanulás kihívásaira. Dr. Király Zsolt szerint a jövő egyeteme magára a tanulás és fejlődés folyamatára fókuszál, az oktatási módszerek pedig messzemenően túlmutatnak a szimpla frontális oktatáson, de még a gyakorlati órákon is.

Bruce Joyce és Beverley Showers kutatásából kiderül, hogy az elméleti oktatás és az egyszerű prezentáció alkalmazásának hatékonysága az új készség elsajátítására és azok munkában való felhasználására csupán 5-10 százalékos.

A leghatékonyabb, 90 százalékos hatással bíró módszer, amikora diákok élményszerűen, az öntapasztalás útján sajátítják el az ismereteket. Éppen ezért fontos, hogy a hallgatók workshop és tréning típusú kurzusokon is részt vegyenek, illetve lehetőséget kapjanak coaching és egyéni tanácsadás révén is fejleszteni magukat.

Keresztféléves képzések: lehetőség az újrakezdésre

A METU tapasztalatai szerint a keresztféléves felvételi időszak a nem pályakezdő hallgatók körében is népszerű, a jelentkezők sok esetben éles karrierváltás céljából ülnek vissza az iskolapadba.

Tavaly a három legnépszerűbb képzés a gazdálkodás és menedzsment, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szak volt, melyeket nem sokkal lemaradva a pénzügy és számvitel, illetve a turizmus-vendéglátás szakok követtek.

Az öt legkeresettebb képzésre akkor több mint 1800 fő, a felvételizők 25 százaléka adta be jelentkezését. A keresztféléves felvételi időszak idén november 15-ig tart, amelyről bővebb információ www.felvi.hu honlapon olvasható.

Hirdetés
Szavazz!

Kellenek amatőrök az olimpiára?

A profi teljesítmény számít, vagy az, hogy valaki képes-e kitűnni a tömegből?...

Összejön a két Korea?

Az "észak-déli" közös női hokicsapat olimpiai indulása pedig...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után sem züllik...

Szombati brit sajtóértesülés szerint a brit kormány külön szabályrendszerrel...

Hirdetés
Csok

A mai lakásárak mellett nem sokra megyünk a CSOK-kal

Mely településtípusokat érintett erőteljesen a lakásárak növekedése?

Mégsem olyan szuper ötlet a CSOK, mint gondoltuk?

2015 júliusától bevezették a CSOK-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfát...

Határokon át

Merkel terve teljesen átírná az uniós pénzosztást

Szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az Európai Unióban, és a...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Autógyár épül Debrecenben »