Átmegy az uniós rostán a magyar szabályozás?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

2016. január 1-jétől egyes új építésű lakások esetén 2016-2019 között a kedvezményes, 5 százalékos kulcsot alkalmaznak. Kérdéses azonban, hogy a kedvezmény összhangban van-e az uniós szabályozással.

A kedvezményes adómérték két esetre vonatozik: többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakásokra; egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakásokra.

Első ránézésre az 5 százalékos áfa minden piaci szereplő részére kedvező, pontosabban fogalmazva egyik szereplő részére sem kedvezőtlen - írja elemzésében Sztankó Dániel, az RSM Hungary szakértője. A jogszabály pontos szövegének áttanulmányozása után azonban ebben már nem lehetünk ennyire biztosak, különösen, ha a magyar jogszabályt összevetjük az EU HÉA irányelvvel.

A magyar áfa szabályozás szinkronban van-e az uniós szabályozással?

A HÉA irányelv 97. cikkelye meghatározza, hogy az általános adókulcs nem lehet alacsonyabb, mint 15%, a 98. cikkelye pedig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy egy vagy két kedvezményes adókulcsot alkalmazzanak, amely nem lehet alacsonyabb, mint 5% (99. cikkely). Az irányelv 98. cikkely 2. bekezdés szerint azonban a kedvezményes adókulcsot csak azokra a termékekre vagy szolgáltatásokra lehet alkalmazni, amelyek az irányelv III. mellékletében szerepelnek. Ebből logikusan következik az is, hogy, amennyiben egy adott termék vagy szolgáltatás nem szerepel az irányelv III. mellékletében, arra kedvezményes adókulcsot – alapesetben – nem lehet alkalmazni.

Az irányelv III. mellékletének 10. pontja szerint kedvezményes adókulcsot lehet alkalmazni a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre, -felújításra és –átalakításra. Az elfogadott jogszabály indoklása is az irányelv e pontjára hivatkozik Másképp megfogalmazva, a kedvezményes adókulcsot lakásokra akkor vezethetik be a tagállamok, ha az szociálpolitikai célból történik. Ebből logikusan következik az is, hogy amennyiben a tagállamok a lakások értékesítésére nem szociálpolitikai célból vezetik be a kedvezményes adókulcsot, akkor az a rendelkezés ellentétes a HÉA Irányelvvel.

Mivel érvelhet az állam?

A Magyar Állam érvelhet azzal, hogy a kedvezményes adókulcsot nem akármilyen lakásokra vezették be, hanem többlakásos lakóingatlan esetén csak a maximum 150 négyzetméteres, illetve egylakásos lakóingatlanok esetén (pl. családi házak) 300 négyzetméteres lakásokra – ezzel ki is merítettük a szociálpolitikai célt. Ezt még egy példával is illusztrálhatja, mondván, nem illeti meg a kedvezményes adókulcs azon réteget, amely 150, illetve 300 négyzetméternél nagyobb lakásokat képes megengedni magának, más szóval  a kedvezményes adókulcs csak a szociálisan rászorulók esetében jár.

Volt már hasonló ügy

Mi is a szociálpolitikai cél? A kérdés megválaszolásához segíthet hívjuk az Európai Bíróság C-161/14 ügyben 2015. június 4-én született határozata. Az ügyben ugyanis az Európai Bíróságnak azt kellett mérlegelni, hogy az energiatakarékos anyagok beépítésére vonatkozó kedvezményes adókulcs bevezetése valóban szociálpolitikai célú volt-e. Az ügy háttere röviden: az Egyesült Királyság kedvező áfa-kulcsot vezetett be energiatakarékos anyagok beépítésére, az EB pedig – jogsértési eljárásban – egyrészt jelezte, hogy kedvezményes áfa-kulcsot csak szociálpolitikai célból lehet bevezetni, másrészt megkérdőjelezte, hogy a szabályozás bevezetése valóban szociálpolitikai célból történt-e.

Az ítélet hasznos szempontokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mi minősül szociálpolitikai célnak.  Többek között az EB azt is kimondta az ítélet 31. pontjában, hogy nem tekinthető szociálpolitikai célúnak az a rendelkezés, amely nincs tekintettel a lakásban élők keresetére, életkorára és más hasonló kritériumokra, illetve amely nem tekinti célnak segíteni azon rászorulóknak, akiknek nehézséget jelent rendezni a közüzemi energia-számlákat.

A fentiek alapján elképzelhető, hogy a jelenlegi szabályozást finomítani kell, hozzárendelni egy már meglévő vagy új szociálpolitikai célhoz és ezt egyértelművé kell tenni jogszabályi szinten. Ez nem lehet különösen nehéz, hiszen az idézett EB ítélete, illetve a tárgyalásokon várhatóan megfogalmazódó szempontok hasznos támpontot jelenthetnek a jogalkotónak. A gazdasági szereplőknek viszont fel kell készülni egy esetleges jövőben törvénymódosításra.

Mi történik, ha a magyar szabályozás nem EU- komform?

Általánosságban kimondható, hogy ha egy tagállam szabályozása ütközik az európai jogba, akkor a Bíróság kötelezheti az adott tagállamot, hogy a jogellenességet szüntesse meg. Általában az ítéletekben az EB nem tér ki arra, hogy a szabályozást visszamenőlegesen vagy a jövőre nézve kell összhangba hozni a közösségi joggal – ezt a kérdést a tagállamokra bízza.

A szakértő szerint a piaci szereplőknek nem kell ilyen forgatókönyvek miatt aggódniuk, még akkor sem, ha az EB kimondja a magyar szabályozás jogellenességét. Ugyanis több EB ítélet is kimondta, hogy amennyiben egy adott tagállam elmulasztja megfelelően implementálni a közösségi jogot, akkor a piaci szereplőket emiatt nem érheti kár, sőt, amennyiben mégis kár érné, akkor akár kártérítést is követelhet az adott tagállamtól.

Hirdetés
Szavazz!

Legyünk e-sport nagyhatalom?

Úgy tűnik a kormányzat elszánt ebben a kérdésben, bár a magyar e-sport még...

Felszámolható az offshore?

A BBC Panorama műsorából derült ki, hogy még az Apple amerikai informatikai...

Forex mazsoláknak

Az éles számlának való nagy bemutatkozásom után már másnap úgy döntöttem...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Az Európai Unió kész a legambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezményt kínálni...

A brit pénzügyminiszter szerint London még a decemberi EU-csúcs előtt...

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Változást hozhat a dublini reform

Az EP készen áll a menedékkérők igazságosabb elosztását célzó dublini...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Hitelmegállapodást írt alá Varga »