Bíróság előtt a Mátrai erőmű ügye

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Múlt hét végén ért véget a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése volt. Az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy a konferencia alatt egy nemzetközi koalíció alakult, amelynek célja a szén alapú villamosenergia-termelés befejezése 2030-ig. A koalícióhoz 27 ország és az Egyesült Államok két állama szinte azonnal csatlakozott. Itthon azonban még mindig napirenden van a Mátrai Erőmű által tervezett lignittüzelésű blokk engedélyeztetése. A tervezett blokk további bővítését, annak környezetvédelmi engedélyét ma tárgyalja a bíróság.

A november 6. és 16. között zajló, Bonnban megrendezett 23. klímacsúcsra azzal a céllal érkeztek a világ országainak vezetői, hogy további konkrét lépésekkel erősítsék meg a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodást. Nem túl kedvező aktualitást adott a konferenciának, hogy az előzetes számítások szerint úgy tűnik, három stagnáló év után 2017-ben ismét nőni fog a globális karbonkibocsátás.

A még mindig magas globális karbonkibocsátás 40 százalékáért pedig a szén alapú villamosenergia-termelés felelős. Éppen ezért különleges jelentőségű az a nemzetközi koalíció, amely a klímacsúcs alatt alakult olyan országok vezetésével, mint Kanada, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, a Fidzsi-szigetek, Portugália, Finnország vagy az Egyesült Államok két állama, Oregon és Washington.

A koalíció célja, hogy a jövő évi lengyelországi klímacsúcsra már 50 ország vállalja, hogy legkésőbb 2030-ig szakít a szén alapú villamosenergia-termeléssel.

Eközben a Mátrai Erőmű ligniterőművet tervez

Ennek apropóján nehezen érthető, miért szeretne a Mátrai Erőmű egy újabb lignittüzelésű blokkot építeni, amelynek ráadásul a várható környezeti és egészségügyi hatásai még mindig nem tisztázottak. Mindezt ma az egri közigazgatási bíróság előtt tárgyalják, ahol a környezetvédelmi engedéllyel és a kérelem dokumentációval kapcsolatos problémák felszínre kerülnek.

A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, de tetemes mennyiségű kén-dioxiddal, szén-monoxiddal és szilárd szennyező anyagokkal is szennyezi a környezetét. Szakértők szerint az engedély alapjául szolgáló levegőszennyezés-terjedési modell azonban nem veszi figyelembe a domborzati viszonyokat, vagyis jelentősen eltér a valós helyzettől, ezáltal nem jelez előre a valóságban vélhetően rendszeresen előforduló légszennyezési határérték-túllépéseket.

Emellett egy tavaly elkészült nemzetközi tanulmány bebizonyította, hogy a szénerőművek által okozott légszennyezések hatalmas területen éreztetik hatásukat. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az új blokk környezetvédelmi engedélyeztetése során nem vizsgálták, hogy a tervezett erőmű működéséből eredően milyen országhatárokon is át terjedő hatások léphetnek fel, de azt sem, hogy az éghajlatra milyen hatással lehet az új létesítmény.

A bánya hatásait már sokan érzik a környéken

A Mátrai Erőmű egyik tüzelőanyag-forrása a közelében található külszíni lignitbánya. A külszíni bányászat során végzett víztelenítés úgy tűnik, jelenleg is rendkívül káros hatásokat okoz a környező települések vízkészleteiben. A visontai külszíni bányához közel eső Ludas településen legalábbis többen is így tapasztalják.

Több helyi lakos is írásban kérte a helyi önkormányzat segítségét, mivel a mezőgazdasági célra használt helyi kutak nagy mértékben vagy teljesen kiszáradtak. A lakosok szerint ezt egyértelműen a Mátrai Erőmű visontai bányájában végzett víztelenítés okozza.

A Mátrai Erőmű által tervezett új lignitblokk és az annak ellátást biztosító közeli külszíni bánya víztelenítése pedig valószínűleg tovább súlyosbítaná a leromlott helyi vízháztartási viszonyokat. A Mátrai Erőmű engedélykérelmében ugyanakkor nem szerepel a kapcsolódó létesítményekből, tevékenységekből eredően várható, környezeti hatásokra vonatkozó vizsgálat.

Komoly levegőminőségi problémák a lignit miatt

Mindezek mellett a Mátrai Erőmű több százezer tonna lignitet értékesít a lakosságnak, amely tovább rontja a helyzetet. A háztartások a lignitet többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égetik el. A lignit az egyik legrosszabb hatékonyságú tüzelő-alapanyag, amelynek kéntartalma nagyon magas, égésekor kénsav és kénessav képződik, mely marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat.

Asztmás rohamot okoz, és jelentősen megnöveli a légúti megbetegedések kockázatát. Ez alapján szomorú, de érthető egybeesés, hogy hazánkban Heves megyében használnak legtöbben lignitet fűtési célra, és itt a legmagasabb az ún. krónikus obstruktív légúti betegségek (pl. asztma) előfordulásának aránya is.

Kockázatos erőmű

"Összességében elmondható, hogy a Mátrai Erőmű óriási kockázatot jelent mind a környezetre, mind az egészségünkre, mind pedig a vízkészleteinkre nézve. Hazánk számára jelentős előrelépés lenne, ha befejezné a szén alapú energiatermelés minden formáját. Erre minden esélyünk megvan, hiszen csak egy erőmű és térségének energetikai, társadalmi-gazdasági és környezeti átmenetét kell megoldani" - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia szakértője.

"Ennek elodázása egyrészt komoly regionális környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz magában, másrészt az ország is komoly beruházási lehetőségektől esik el. Holott az Európai Bizottság épp az ilyen szerkezeti és térségi átalakítások finanszírozási lehetőségeit vizsgálja. A Mátrai Erőmű és térségének átalakítására több megoldási lehetőség is van, és tökéletes mintául szolgálhatna egész Közép-Kelet-Európában."

"Az ENSZ klímacsúcs alatt létrejött nemzetközi koalícióhoz való csatlakozás új lehetőségeket és új beruházásokat is hozhatna Magyarország és a Mátrai Erőmű térségében élők számára" - tette hozzá.

Hirdetés
Energetika

Novemberben részvényfelosztásról döntött az ALTEO közgyűlése, de az...

Szavazz!

Meddig szárnyalhat a bitcoin?

Már a csőd szélén álló Venezuela elnöke is saját kriptovalutával akarja...

Minek nyitunk Keletre?

Napokra megbénította a magyar fővárost a kínai miniszterelnök budapesti...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint a brit EU-tagság...

Új fázisba léphetnek a brexit tárgyalások.

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Észtország rendbe tenné az uniós menekültügyet

A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Magyarország a hatodik lett ezen a listán »

ALTEO 695 (-0,57 ) ALTERA 3951 (2,70 ) ANY 1330 (0,76 ) APPENINN 695 (-4,79 ) BIF 1555 (-3,24 ) CIGPANNONIA 360 (6,19 ) CSEPEL 1010 (0,50 ) Duna House A 3520 (1,94 ) ELMU 25100 (2,03 ) EMASZ 22310 (-0,20 ) ESTMEDIA 46 (-4,17 ) FHB 715 (0,70 ) FORRAS/OE 1051 (-11,68 ) FORRAS/T 1200 (19,40 ) GSPARK 3600 (-0,96 ) KONZUM 3148 (-2,84 ) KULCSSOFT 870 (2,35 ) MASTERPLAST 574 (-0,69 ) MOL 3005 (-1,51 ) MTELEKOM 468 (-0,43 ) NUTEX 72 (-2,70 ) OPUS 637 (-2,60 ) OTP 10090 (0,15 ) PANNERGY 514 (-0,58 ) RABA 1240 (-0,80 ) RICHTER 6450 (-0,60 ) SET Group 106 (0,95 ) WABERERS 4778 (-0,46 )