Egyre népszerűbb a panel

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A panellakások iránti kereslet utóbbi időszakban tapasztalható dinamikus növekedésének okaként elsősorban az árelőnyt, a kedvező fenntartási költségeket nevezték meg a HG Media "Fókuszban: A Panelreneszánsz" című konferenciájának előadói. Az ingatlan.com által a konferencia számára készített kutatásból kiderül: a panellakások árelőnye úgy is jelentős, hogy értékük gyorsabban növekszik, mint a téglalakásoké. A panelek népszerűségét tovább erősítheti a tervek szerint jövőre induló állami panelfelújítási program - áll a közleményben.

Tovább erősödhet a népszerűség

A panelházak megújítását 20-25 év alatt valósítaná meg a kormányzat, mint ahogy az országban található 800 ezer lakótelepi lakás is ennyi idő alatt épült meg az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek derekáig – mondta a kormányzat panelprogramját ismertető László Tamás fideszes országgyűlési képviselő. 

Kiemelte: az átfogó panelfelújítási program 2018-ban indulhat el, azok után, hogy egy-két hónapon belül elkészül egy vitairat, amit társadalmi egyeztetésre bocsátanak majd. A program teljes felújítást céloz meg a panelházak és a lakótelepek esetében is.

„A panelállomány fele átesett valamilyen szintű felújításon, azonban teljes rekonstrukció még nem történt” – hangsúlyozta László Tamás. 

A panelházak esetleges visszabontásával kapcsolatban leszögezte: ez csupán egy kis elemét teszi ki a panelprogramnak, ami csak olyan helyeken valósulhat meg, ahol arra a lakók egyetértése alapján lehetőség nyílik.

Otthonteremtés

A kormányzat otthonteremtési programjának eddigi eredményeit Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára ismertette. Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével kapcsolatban elmondta: tavaly két és félszeresére, 31,5 ezerre emelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma, amely az idei év első felében további 40 százalékkal nőtt.

Csaknem 10 ezer lakás épült tavaly, 2017 első felében pedig 46 százalékkal bővült a használatba vett lakások száma. A saját célra építtetőknek biztosított adó-visszatérítésre eddig közel 7,4 ezer kérelmet fogadtak be több mint 33 milliárd forint értékben. 

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) esetében a befogadott kérelmek száma meghaladja az 56 ezret, összege pedig a 150 milliárd forintot. A lakásépítési támogatásra vonatkozó igénylések száma tavaly mintegy kétszeresére nőtt az azt megelőző négy év együttes összegének. 

Kirobbanó formában

Az NGM idei évre vonatkozó várakozásairól elmondta: a minisztérium szerint a lakáspiac növekedése, a lakásépítések számának jelentős megugrása várható, amit a kedvező makrogazdasági környezet mellett, a lakáshitelezés további bővülése is támogat. Emellett az NGM a CSOK igénybevételének 25 százalékos bővülését várja. 

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy a Takarék Csoporthoz benyújtott CSOK-igénylések száma is dinamikusan nő. A támogatás 2015-ös indulása óta már 55 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, és már csaknem 10 ezren szerződtek a takarékoknál, összességében mintegy 29 milliárd forintra. A Takarék Csoportnál azzal számolnak, hogy az idén 6 ezer CSOK-kérelem érkezik, amelyek alapján 15-20 milliárd forint értékben nyújthatnak otthonteremtési támogatást.

Vida József szerint a CSOK hatalmas lökést adott a lakáshitelezésnek. Egyre több ügyfél vesz fel ugyanis hitelt a CSOK mellé a Takarék Csoportnál. Idén az első félévben a lakossági jelzáloghiteleknél az új szerződött állomány mintegy 20 milliárd forintot tett ki, ez 23 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

Lakóparki beruházások

Becsei András, az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója a lakóparki beruházásokról szólva azt jegyezte meg, hogy 2014-ig nagyon kevés projekt valósult meg, azonban az elmúlt 1-2 évben a beruházások felfutása tapasztalható az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcsnak és a CSOK-nak köszönhetően. 

A panellakások iránti érdeklődések száma és aránya nőtt a leglátványosabban a különböző lakástípusok közül az elmúlt időszakban – derül ki az ingatlan.com által a konferencia számára készített kutatásból, amely az idei és a tavalyi év első kilenc hónapjának adatait hasonlította össze. A felmérést ismertető Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: a kutatás adatai alapján kijelenthető, hogy panelreneszánsz zajlik, ami az elmúlt években indult meg.

„A panel 10-15 éve még szitokszó volt, most viszont nagy az érdeklődés az ilyen típusú lakások iránt” – jegyezte meg.

Még mindig a legolcsóbb

Miközben az árak mindenütt nőnek, a különböző lakástípusok közül továbbra is a panelek a legolcsóbbak: a fővárosban mintegy 30 százalékos az árelőnyük a téglaépítésű lakásokkal szemben. Az utóbbi évek adatai viszont azt mutatják, hogy értékük gyorsabban növekszik, mint a téglalakásoké, és bár árelőnyük továbbra is jelentős, a két szegmens közötti olló záródik.

A felmérésből az is kiderült, hogy a különböző ingatlantípusok (téglalakás, panellakás, családi ház) közül a paneleket lehet a leggyorsabban értékesíteni. „A panellakások iránti érdeklődéshez hozzájárult az is, hogy az utóbbi években, végbe ment a panelek mentális rehabilitációja. Azaz ezek az ingatlanok sokkal elfogadottabbá váltak, és a felújításoknak köszönhetően a fenntartási költségek is jelentősen csökkentek” – tette hozzá Balogh László. 

Távhő, a panelek idejétmúlt fűtése?

Dr. Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója a panellakások távhővel történő fűtésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy még mindig sok a tévhit ezzel a technológiával kapcsolatban. „Ez nem a panelek idejétmúlt fűtése, sőt” – hangsúlyozta.

A FŐTÁV szakembereinek számításai szerint a távhő az egyéb fűtési formákkal járó költségeket – karbantartás, kazáncsere – is figyelembe véve 3-4 százalékkal kevesebbe kerül évente, mint a gázfűtés. A költségelőnyök mellett a távhő javára írható az is, hogy rendkívül biztonságos, például nem szivárog, nem juttat szénmonoxidot a levegőbe, nem robban. Emellett a távhő előnye, hogy környezetkímélő technológiának számít.

„Ha Budapesten 10 ezer háztartás távfűtésre váltana, akkor évente 47 ezer tonnával csökkenne a károsanyag-, 8 ezer tonnával pedig a széndioxid-kibocsátás” – tette hozzá. 

Kiemelte: a távhő előnyeinek ismeretében nem véletlen, hogy Budapesten egyre több lakóparki projekt gazdája és modern irodaépület üzemeltetője érdeklődik a technológia iránt.

Hirdetés
Szavazz!

Meddig szárnyalhat a bitcoin?

Már a csőd szélén álló Venezuela elnöke is saját kriptovalutával akarja...

Minek nyitunk Keletre?

Napokra megbénította a magyar fővárost a kínai miniszterelnök budapesti...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit gyógyszer- és vegyipari szektor az Európai Unió szabályozási...

A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint a brit EU-tagság...

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Észtország rendbe tenné az uniós menekültügyet

A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Mi lesz veled, Magyarország? »

ALTERA 4048 (1,38 ) ANY 1320 (-0,45 ) APPENINN 728 (1,11 ) BIF 1590 (-0,44 ) CIGPANNONIA 481 (14,80 ) Duna House A 3795 (2,96 ) ENEFI 220 (-7,17 ) ESTMEDIA 46 (-2,13 ) FHB 719 (-1,10 ) FORRAS/OE 1260 (3,28 ) FORRAS/T 1500 (4,17 ) FUTURAQUA 53 (-1,85 ) KONZUM 3615 (2,12 ) MASTERPLAST 576 (0,88 ) MOL 2961 (0,89 ) NORDTELEKOM 22 (-4,35 ) OPUS 670 (1,21 ) OTP 10200 (-0,78 ) OTT1 264 (-0,75 ) PANNERGY 525 (0,57 ) RICHTER 6382 (-0,28 ) WABERERS 4800 (-0,52 ) ZWACK 16750 (-0,24 )