Előrehozott választások lesznek Nagy-Britanniában

| olvasási idő: kb. 2 perc

A várakozásoknak megfelelően hatalmas többséggel jóváhagyta szerdán a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parlamenti választások kiírását június 8-ára.

Váratlan bejelentés

Theresa May miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választások megrendezését - előző nap jelentette be teljesen váratlanul az előrehozott választások tervét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

May indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a kormányzó Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

Elsöprő támogatottság

A szerdai alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arányban hagyták jóvá a képviselők az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak. A jelenlegi parlamentet az uralkodó várhatóan május 3-án oszlatja fel, és ekkor kezdődik a hivatalos választási kampányidőszak.

Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki. Abban az évben Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök alig 17 hónap után hirdetett újabb választásokat, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban. Wilson számítása bevált: az újabb választások után a többi frakció összlétszámát 96 fővel meghaladó munkáspárti frakcióval a háta mögött alakíthatott új kormányt.

A közvélemény a konzervatívok mellett

A jelenlegi felmérések egyelőre alátámasztják Theresa May hasonló reményeit is.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett - a tekintélyes konzervatív brit napilap által szerdán ismertetett - legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalék pedig a Liberális Demokratákra.

A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a The Timesnak azt mondta, hogy ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest 114 főre bővülne a jelenlegi 17-ről.

Vita arról, hogy legyenek-e viták

Az egyelőre nem hivatalos kampányidőszak első komolyabb konfliktusa azon robbant ki, hogy legyen-e a választás előtt televíziós vita a pártok vezetői között. Theresa May miniszterelnök ezt jelenleg határozottan elveti, azzal az indokkal, hogy ő inkább közvetlenül a választókerületekben kívánja ismertetni programját, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban ragaszkodik a televíziós vitához, és ebben a többi párt vezetői is Corbynt támogatják.

A Sky Data közvélemény-kutató szerdán elvégzett gyorsfelmérése szerint a választók jelentős többsége is szeretne televíziós vitát: a megkérdezettek 61 százaléka tartotta indokoltnak, hogy a pártok vezetői tévévitán mérjék össze választási programjukat, és csak 31 százalék ellenezte az ötletet.

Az ITV kereskedelmi televíziós társaság szerdán már bejelentette, hogy mindenképpen rendezni kíván egy ilyen vitaműsort, akkor is, ha Theresa May azon nem vesz részt. A BBC közszolgálati médiatársaság egyelőre annyit közölt, hogy később alakítja ki álláspontját ebben a kérdésben.

A választások előtti televíziós vitáknak nincs hosszú időre visszanyúló hagyományuk Nagy-Britanniában: először a 2010-es választások kampányában volt ilyen vitaműsor a pártvezetők részvételével.

Hirdetés
Szavazz!

Meddig szárnyalhat a bitcoin?

Már a csőd szélén álló Venezuela elnöke is saját kriptovalutával akarja...

Minek nyitunk Keletre?

Napokra megbénította a magyar fővárost a kínai miniszterelnök budapesti...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit gyógyszer- és vegyipari szektor az Európai Unió szabályozási...

A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint a brit EU-tagság...

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Észtország rendbe tenné az uniós menekültügyet

A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Európa nélkül nagy bajba kerülhet a brit gyógyszer-és vegyipar »

ALTERA 4048 (1,38 ) ANY 1320 (-0,45 ) APPENINN 728 (1,11 ) BIF 1590 (-0,44 ) CIGPANNONIA 481 (14,80 ) Duna House A 3795 (2,96 ) ENEFI 220 (-7,17 ) ESTMEDIA 46 (-2,13 ) FHB 719 (-1,10 ) FORRAS/OE 1260 (3,28 ) FORRAS/T 1500 (4,17 ) FUTURAQUA 53 (-1,85 ) KONZUM 3615 (2,12 ) MASTERPLAST 576 (0,88 ) MOL 2961 (0,89 ) NORDTELEKOM 22 (-4,35 ) OPUS 670 (1,21 ) OTP 10200 (-0,78 ) OTT1 264 (-0,75 ) PANNERGY 525 (0,57 ) RICHTER 6382 (-0,28 ) WABERERS 4800 (-0,52 ) ZWACK 16750 (-0,24 )