Felejtsünk el mindent, amit eddig Londonról gondoltunk

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A londoni üzleti központ felhőkarcolói között a Citigroup regionális központjában dolgozó kereskedők felfoghatatlan összegeket mozgatnak a világ különböző pontjain. Azt teszik, amit eddig is: kihasználják a brit főváros páratlan adottságait. Ez válozhat meg egy csapásra.

A Cityből irányított pénzáramlás azonban most kétségessé vált, a Londonban kezelt hatalmas vagyonok veszélyben vannak. Ennek az az oka, hogy a tranzakciók nagy része, amire a cégcsoport rálát, függnek a britek uniós tagságától. Pedig jelenleg az olasz bankok Londonban próbálják megerősíteni nyomás alatt lévő mérlegüket, német gyárak innen veszik fel a hiteleiket a fejlesztéseikhez, svájci pénzemberek keresnek helyet itt a vagyonaiknak.

Márciusban Theresa May brit miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy országa kilép az Európai Unióból. Ha a két évre tervezett tárgyalássorozat végén nem születik megállapodás, akkor a britek kapcsolata az egyeséges európai piaccal káoszba fulladhat.

És akkor jött Macron

Ennek a forgatókönyvnek lehetőségét erősíti, hogy nemrég Emmanuel Macront választották meg Franciaország elnökének, aki megígérte, hogy a britek csak meggyengülve távozhatnak az Unióból. Kiemelte azt is, hogy küzdeni fog minden olyan terv ellen, aminek eredményeként a londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók megtarthatnák privilégiumukat és nyíltan arra szólította fel a bankokat, hogy helyezzék át székhelyüket Párizsba.

„A britek fogják a legtöbbet veszteni” – mondta Macron a választást megelőző interjújában. „Hosszú távon nagyon komoly hibát követtek el.”

Ez a szakítás pedig a globális bankok számára jelentős következményekkel járhat. London valószínűleg elveszíti különleges státuszát és csak egy lesz a világ pénzügyi központjai között. Erősebb versenynek lesz kitéve Európa más városaival, és örök riválisával New York-kal szemben.

Vihar előtti csend

Most még minden a régi rend szerint zajlik a Citigroup főhadiszállásán. Az egyik kereskedő monitorok előtt a shanghai tőzsdei árfolyamokat figyeli, a másik az olaj árát nézi, figyelve egy amerikai finomító braziliai megállapodásának hatását. Egy svéd bróker segít egy Párizsban dolgozó kollégájának, hogy miként fogadjon a német kötvények árfolyamának esésére.

Van ugyanakkor legalább 10 kérdés, ami azonnal felmerül Londonnal kapcsolatban a Brexitet követően. Az egyik, talán legfontosabb kérdés, hogy előírják-e, hogy az euróval kapcsolatos tranzakciókat az Unión belül kell-e elszámolni. Ez azért fontos kérdés, mert a kereskedők jelenleg 850 milliárd dollárt számolnak el Londonban, a világ teljes forgalmának háromnegyedét.

A Citihez hasonló regionális bankok ugyanakkor nem várhatják meg, hogy a politikusok vitatkozzanak azon, hogy London miként férhet hozzá az európai piacokhoz. Ezért kénytelenek lépni is: munkavállalóiknak jelentős részét csoportosították át a kontinens más országaiba, hogy biztosítsák a kereskedést a Brexitet követően is. Ez történelmi pillanat egy olyan város életében, ami évszázadokon keresztül a világ pénzügyi központja volt.

Így állnak most

A világban végrehajtott banki tranzakcióknak közel az egyötödét az Egyesült Királyságban zajlik, legnagyobb részt Londonban. Naponta közel 2,4 billió dollárnyi valutával kereskednek itt a Bank of England adatai szerint. Az iparág 1,1 millió embernek ad munkát Nagy-Britanniában, az általuk megkeresett összeg pedig eléri a 365 milliárd dollárt.

New York amúgy ebből a szempontból nagyobb, de ott elsősorban az amerikai piaccal kapcsolatos tevékenységet végeznek, eddig nem veszélyeztette London egyedülálló nemzetközi pénzügyi pozícióit. Arról pedig már szinte beszélnünk sem kell, hogy a City kedvelt célpont az ázsiai alapoknak és a Közel-Kelet befektetőinek. Kína is úgy tekint Londonra, mint az ígéret földjére a tranzakciók végrehajtásának szempontjából.

Mit tesznek kockára?

A Brexit azonban nem fogja érinteni a tevékenység nagy részét. A pénzügyi műveletek kétharmada ugyanis Európán kívüli partnerekkel történik. Veszélyek azonban így is vannak. A megszűnő álláshelyek számát 15.000 és 80.000 közé teszik. Két éven belül ezekre sor is kerülhet. A bankárokat pedig könyvelők és ügyvédek is követhetik, akik eddig helyben végezték kisegítő tevékenységüket, most kénytelen lesznek új város után nézni.

„Mindenki a legrosszabbra készül” – mondja Davide Serra, az Algebris befektetési alap vezetője. „Látni fogjuk Frankfurt, Párizs, Dublin, Luxembourg és Madrid felemelkedését.” „Jelenleg London többet jelent a világ számára, mint New York” – teszi hozzá. „Tíz év múlve New York lesz fontosabb.”

Összeomlik a rendszer

Az igazi fejtörést az okozza a City nagyágyúi számára, hogy míg eddig az volt a céljuk, hogy tevékenységüket Londonban összpontosítsák, most pont a fordítottját kell tenniük. „Saját magunknak kell lerombolnunk mindazt, amit 20 éven keresztül építettünk” – mondják a Citinél.

A legfontosabb dilemma pedig továbbra is az, hogy a pénzügyi szolgáltatók hozzáférést akarnak az európai piacokhoz, ehhez viszont a briteknek el kell fogadniuk a személyek szabad mozgásának jogát, aminek korlátozása pedig a Brexit-pártiak egyik fő érve volt.

Egy fontos kérdés eldőlt

Amikor May év elején megígérte, hogy korlátozzák a bevándorlást, gyakorlatilag el is dőlt ez a kérdés, a szolgáltatók megkezdhették a tervek legyártását a költözésre. Néhány brit politikus még bízik abban, hogy számukra kedvező megállapodást tudnak kötni az Unióval, Brüsszelből viszont olyan hangok hallatszanak, melyek pont az ellenkezőjét vetítik előre: egyértelmű üzenetet kell küldeni minden tagállam számára, hogy mivel jár a kiválás a kötelékből.

Frankfurt, Dublin és más európai városok máris csábítják a brókereket – ahogy ezt Macron is teszi Párizs esetében. (Ő korábban a Rothschild befektetési bankára volt.) Ez pedig egy új korszak kezdetét jelentheti London számára. A legnagyobb tehetségeknek ugyanis, akik a Citi esetében magyarok, bolgárok, indiaiak, kínaiak, spanyolok, amerikaiak, írek, ausztrálok és britek, most más munkahely után kell nézniük.

Milyen lesz a város ezután?

Amint London újraértelmezi helyét a Brexit utáni világban, megindul a súlypont áthelyezése a kínai árucikkek felvásárlásának irányába, elkezdenek majd jobban érdeklődni más valuták kötvényei után, fejlesztik az iszlám banki szolgáltatásaikat.

Az elemzők szerint a Brexitet a globalizáció elutasítása fűtötte. A mostani Londoni vezetőknek azonban talán még soha nem volt ekkora szükségük a globalizációra. „London egy globális elosztó, óriási likviditás van itt.” – mondja Rajesh Agrawal, London muszlim polgármestere. „Nagy előnnyel rendelkezünk.” – tette hozzá.

És bár az iszlám törvények szerinti pénzügyi szolgáltatási iránt valóban egyre nagyobb az érdeklődés, egyelőre kérdéses, hogy milyen eredményekkel jár, ha ebbe az irányba indulnak el a London felhőkarcolóiban ülő bankvezérek.

Hirdetés
Szavazz!

Radikalizálódik Közép-Európa?

Egy olyan pártnak jósolnak 10 százalék feletti eredményt, amelynek vezetője...

Kell nekünk az euró?

Újra fellángolt a vita, hogy vajon bevezetik-e nálunk az eurót, s ha igen,...

Téli kikapcsolódás az Alpokban

Az ausztriai téli üdülés az életöröm igazán különleges formája, amely során...

Forex mazsoláknak

Rövid poszt következik. Szembe kell néznem ugyanis néhány dolgokkal.

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Jót tenne a brit gazdaságnak, ha az Egyesült Királyság mégsem lépne ki az...

A héten számos piacmozgató eseményre kerül sor, így többek között a...

Hirdetés
Csok

Új csúcsra emelkedhet a jelzáloghitelezés

A várakozásoknál is jobban bővül a jelzáloghitelezés az idén, a K&H Bank...

Így hat a csok a lakáspiacra

Egy év leforgása alatt trendszerűen növekedett a nagyobb alapterületű, új...

Határokon át

Szigorít Franciaország a bevándorlókkal szemben

Másfél-két év múlva érezhetők lesznek a reformok hatásai a munkanélküliség...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Mi lenne, ha mégsem lépnének ki a britek az unióból? »

4IG 2294 (1,73 ) ALTERA 2600 (15,45 ) APPENINN 550 (0,92 ) CIGPANNONIA 281 (-1,75 ) CSEPEL 1011 (0,10 ) Duna House A 3700 (-0,67 ) ELMU 25105 (-1,59 ) EMASZ 22770 (-0,74 ) FHB 544 (-0,18 ) GSPARK 3790 (-0,79 ) KONZUM 2330 (-0,30 ) KULCSSOFT 860 (1,78 ) MASTERPLAST 620 (12,73 ) MOL 3150 (0,70 ) MTELEKOM 475 (-0,42 ) NUTEX 74 (-3,90 ) OPUS 267 (0,75 ) OTP 10650 (0,38 ) OTT1 54 (3,85 ) PANNERGY 536 (0,19 ) RABA 1300 (1,17 ) RICHTER 6595 (-0,48 ) ZWACK 16750 (-0,30 )