Hiába a nagy szavak, megint kevesebb jutott kutatásra

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

2016-ban a kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22 százalékát fordították. Ez az összeg folyó áron számítva az előző évinél 8,8 százalékkal alacsonyabb - írja legfrissebb kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vállalkozási kutatóhelyek, illetve a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek ráfordításai egyaránt 7,9, a felsőoktatásban működő kutatófejlesztő helyeké pedig 16,1 százalékkal csökkentek. A vállalkozási forrásból finanszírozott K+F-ráfordítások 3,5 százalékkal emelkedtek, ám ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni az operatív programokból származó, kutatás-fejlesztésre szánt források felhasználásának csökkenését.

Kevesebb helyen, kevesebb emberrel

Tovább folytatódott az előző években tapasztalható tendencia a kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók tényleges létszámának változásában. 2016-ban 2727 kutatóhely működött, 2,6 százalékkal kevesebb az előző évinél. A kutatással foglalkozók tényleges létszáma a kutatók, fejlesztők számának 1,3 százalékos növekedése mellett 2,8 százalékkal csökkent.

A teljes munkaidejű dolgozókra számított K+F-létszám 3 százalékkal mérséklődött, a kutatók, fejlesztők számított létszáma pedig a tényleges létszámuknál nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal emelkedett. A K+F-személyi állományon belül a kutatók, fejlesztők aránya növekedett: mind a tényleges, mind a számított létszámban képviselt arányuk meghaladta a 70 százalékot.

Míg az egy kutatóhelyre jutó átlagos létszám 13,1 fővel az előző évi értékhez képest alig változott (13,2 fő), addig a kutatóhelyenkénti K+F-ráfordítás 156,7 millió forintra csökkent. A 100 kutatóra, fejlesztőre jutó segédszemélyzet száma is mérséklődött, 2015-ben 100 kutatóra
(az átszámított létszám alapján számolva) 28, 2016-ban 24 fő segédszemélyzet jutott - írja a KSH.

A K+F-ráfordítások forrásai szektoronként

A kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásai közül a vállalkozások szerepe tovább erősödött. 2016-ban – az előző évhez viszonyított 3,5 százalékos növekedésével – meghaladta a 241 milliárd forintot, ezzel a K+F-ráfordításokban részesedése a 2015. évi 49,7 százalékról 56,4 százalékra emelkedett.

A külföldi források összege megközelítette a 71 milliárd forintot, mely a 2015. évi értékéhez képest 1,2 százalékkal lett magasabb.

Az állami költségvetésből származó források és a nonprofit források finanszírozásban való részesedése egyaránt csökkent. A 2016. évi K+F-beruházások változása a nemzetgazdasági beruházások alakulását követte. 2016-ban a kutatási, fejlesztési célra fordított beruházások összege 49163 millió forintra csökkent a 2015. évi 59589 millió forintról.

A K+F-célú beruházásoknak a K+F-ráfordításokban való részaránya a 2015. évi 12,9 százalékról 11,7 százalékra mérséklődött. A K+F-tevékenység szerepe szektoronként eltérő. A vállalkozásoknál működő kutatóhelyek jelentősége évről évre növekszik, míg a felsőoktatási és államháztartási szektort továbbra is a lassú ütemű mérséklődés jeleit mutatja.

A vállalkozási kutatóhelyek

2016-ban 1291 vállalkozási kutatóhely működött, 8,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az 50 főnél kisebb kutatást fejlesztést végző vállalkozások aránya 73,4 százalék volt, de részesedésük a teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított K+F-létszámból csak 23,6, a K+F-ráfordításból pedig 14,9 százalék volt.

Az 500 főnél nagyobb vállalkozások foglalkoztatták a teljes munkaidősre számított összes K+F-létszám közel felét (49,9 százalék), a ráfordításoknak pedig csaknem 60 százaléka itt realizálódott. A vállalkozásoknál a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszáma 23349 fő volt, ami 1,5 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A kutatók száma 1,5 százalékkal emelkedett, a segédszemélyzeté viszont 5,3 százalékkal csökkent.

A vállalkozási kutatóhelyek 2016-ban közel 317 milliárd forintot költöttek K+F-tevékenységre, ami a nemzetgazdasági szintű K+F-ráfordítás 74,1 százaléka volt. Ez az arány 0,7 százalékpontos emelkedést jelent a 2015. évihez képest. A K+F-ráfordításokból a beruházások aránya 12,9 százalékot tett ki 2016-ban (mely az összes K+F-célú beruházások 83,3 százaléka), összege megközelítette a 41 milliárd forintot.

Adott időszakban is a gép-, műszer-, illetve szoftvervásárlásra költöttek legtöbbet a vállalkozások, melyek aránya elérte a 74,7 százalékot, a 2015. évi 73,4 százalékhoz képest. A kutatási, fejlesztési tevékenység ráfordításainak finanszírozásában a vállalkozások szerepe a tavalyihoz képest jelentősen emelkedett ebben a szektorban, 64,8 százalékról 73,6 százalékra, jóval meghaladva az országos, 57,2 százalékos átlagot.

A külföldi források aránya 2016-ban 2,2 százalékponttal nőtt, így a 2015-ben bekövetkezett 3,4 százalékpontos visszaesés után megközelítve a 2014-es 19,1 százalékot.

A nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak közel felét (48,3 százalékot) a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások költötték el kutatásra, ezen belül is a gyógyszergyártás és a járműgyártás emelkedett ki a maga 35,8, illetve 28,5 százalékos ráfordításával. A gyógyszeripari ráfordítások közül a gyógyszeralapanyag-gyártásra fordított összegek több mint másfélszeresükre nőttek 2015-höz viszonyítva.

Így áll a felsőoktatás

A felsőoktatásban 2016-ban lezajlott átszervezések következtében az intézmények száma 65-re csökkent, ezen belül viszont 58-cal emelkedett azon egységeik száma, ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeztek. Összességében 1311 kutatóhelyen folyt K+F-tevékenység, ezzel 48 százalékra nőtt az összes kutatóhelyhez viszonyított aránya - mutat rá a KSH.

A kutatók létszáma az összes K+F-foglalkoztatotton belül 2,5 százalékkal bővült, míg a segédszemélyzeté 5,2, az egyéb dolgozóké 8,0 százalékkal csökkent.

Tovább folytatódott az egyetemeken, főiskolákon a tudományos tevékenységgel foglalkozók számított létszámának csökkenése, vagyis az itt dolgozók munkaidejüknek egyre kisebb hányadát fordítják kutatásra: 2015-ben átlagosan 35, 2016-ban 34 százalékot. A kutatóhelyek számának növekedése és a kutatással foglalkozók, illetve azok munkaidő hányadának csökkenése következtében az előző évi 6,2 főről 5,7 főre csökkent az egy kutatóhelyre jutó számított létszám, mely az országos átlagnak (13,1 fő) kevesebb mint fele.

A felsőoktatási intézmények 2016-ban 47,6 milliárd forintot fordítottak K+F-tevékenységre. Ez 16 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A ráfordítások csökkenése nagyobb mértékű volt az átlagosnál. Kutatóhelyenként átlagosan 45 millió forint helyett 36 millió forintot fordítottak kutatásra, kísérleti fejlesztésre. 

A felsőoktatási szektor tudományos tevékenységéhez szükséges pénzeszközök döntő része – ahogyan az előző években is – az állami költségvetésből (69 százalék) és alig tizede a vállalkozásoktól származott. A ráfordítások 15 százalékát külföldről, 6 százalékát pedig nonprofit forrásból finanszírozták.

Az állami szektor is csökkent

A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek az ország összes K+F-kutatóhelyének a 4,6 százalékát tették ki 2016-ban, a 125 kutatóhely 10-zel volt kevesebb, mint az előző évben.

2016-ban az államháztartási szektorban foglalkoztatottaknak a tényleges létszáma 9318, a számított létszáma pedig 7456 fő volt, ez mintegy 11, illetve 8,0 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva. A teljes létszámcsökkenés fő oka a kutatóintézetekben foglalkoztatott segédszemélyzet tényleges létszámának 28, számított létszámának 27 százalékos visszaesése volt.

Az államháztartási kutatóhelyek ráfordítása több mint 57 milliárd forint volt, az előző évi növekedés után közel 8,0 százalékkal csökkent. A ráfordításokon belül a költségek 2,3, és emellett az évenként jelentős hullámzást mutató beruházási összegek 44 százalékkal estek vissza 2016-ban ebben a szektorban. A költségek 14, a beruházások 9,5 százalékot tettek ki az összes K+F-ráfordításon belül. 

A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek K+F-ráfordításainak 82 százalékát állami forrásból finanszírozták, 12 százaléka pedig külföldről érkezett. A vállalkozások egyre kisebb mértékben járulnak hozzá e szektor kutatásainak támogatásához, 2016-ban a források mindössze 6 százaléka származott a vállalkozói szférából.

Az államháztartási szektorban a K+F-tevékenységet az alapkutatások határozzák meg, a költségek 59 százalékát fordították erre (országos szinten kevesebb mint 19 százalékát). A főbb tudományágak közül a természettudományokra költenek legtöbbet ebben a szektorban, 2016-ban a ráfordítások közel 55 százalékát fordították erre a területre, közel 1 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. De ezzel együtt is az összes természettudományos kutatási ráfordításnak csak kevesebb mint egyharmada realizálódik az államháztartási szektorban, a többség, 57 százalék a vállalati szférában kerül elköltésre.

A tudományágak közül még az agrárkutatások finanszírozásában volt növekedés, ez több mint 1 százalékos volt az előző évhez képest.

Forrás: KSH

Hirdetés
Energetika

Novemberben részvényfelosztásról döntött az ALTEO közgyűlése, de az...

Szavazz!

Meddig szárnyalhat a bitcoin?

Már a csőd szélén álló Venezuela elnöke is saját kriptovalutával akarja...

Minek nyitunk Keletre?

Napokra megbénította a magyar fővárost a kínai miniszterelnök budapesti...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint a brit EU-tagság...

Új fázisba léphetnek a brexit tárgyalások.

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Észtország rendbe tenné az uniós menekültügyet

A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Egy gép is lehet szerzői jogok tulajdonosa? »

ALTEO 695 (-0,57 ) ALTERA 3952 (2,73 ) ANY 1325 (0,38 ) APPENINN 699 (-4,25 ) BIF 1555 (-3,24 ) CIGPANNONIA 358 (5,60 ) CSEPEL 1000 (-0,50 ) Duna House A 3520 (1,94 ) ELMU 25100 (2,03 ) EMASZ 22310 (-0,20 ) ENEFI 226 (-3,00 ) ESTMEDIA 47 (-2,08 ) FHB 718 (1,13 ) FORRAS/OE 1051 (-11,68 ) FORRAS/T 1200 (19,40 ) FUTURAQUA 51 (-3,77 ) GSPARK 3600 (-0,96 ) KONZUM 3140 (-3,09 ) KULCSSOFT 870 (2,35 ) MASTERPLAST 574 (-0,69 ) MOL 2996 (-1,80 ) NUTEX 72 (-2,70 ) OPUS 634 (-3,06 ) OTP 10070 (-0,05 ) OTT1 277 (-1,07 ) PANNERGY 514 (-0,58 ) RABA 1240 (-0,80 ) RICHTER 6432 (-0,88 ) SET Group 106 (0,95 ) WABERERS 4900 (2,08 )