Hol csúszott félre a minimálbér-emelés?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. A GKI megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.

Mennyi is az annyi?

A GKI márciusi vállalati felméréséből kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Csaknem minden harmadik cég emelte a normát. A vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.

A GKI Zrt. májusi lakossági felmérése azt mutatta, hogy a főállású dolgozók 14 százaléka minimálbért keresett. Megkérdeztük őket, hogy mennyit kerestek decemberben, illetve ez hogy változott 2017 májusára. A válaszok alapján 3 kategóriát alakítottunk ki; az “adóoptimalizáló” minimálbéres, a normál minimálbéres és a szakmunkás minimálbéres.

A nettó (kézhez kapott) bér változása ezen csoportok esetében jelentősen eltért. Míg az “adóoptimalizálók” esetében 2 százalék és a “normál” minimálbéren foglalkoztatottaknál 8,5 százalék volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 9 százalékkal növekedett átlagosan.

Ezen számok jóval elmaradnak a 15-25 százalékos előírt emelkedéstől! Ennek oka, hogy nem a “bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztünk rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, s ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.

Formalitás

Az életkor szerinti bontás szintén árulkodó. A 30 év alattiak esetében 9 százalék körül alakult a tényleges nettó béremelkedés mind a minimálbéres, mind a szakmunkás minimálbéresek esetében. A legjelentősebb emelés (12%) a már tapasztalt középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán egy szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.

A település szintű bontásból kirajzolódik, hogy a budapesti minimálbéres szakmunkások jártak a legjobban. Esetükben a valós “nettó” bérük 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de továbbra is elmarad a kötelező 25 százaléktól. Ezzel szemben a fővárosi minimálbéreseknek nem változott a nettó fizetése az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, melyből kiemelkedtek a községi minimálbéresek (11,6%).

A májusi lakossági felmérésből tehát kiderült, hogy bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben. Ha ehhez hozzávesszük a cafeteria további csökkentését is, akkor talán érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a kötelező béremeléseknek fehérítő hatása volt (amelyet a bérstatisztikák is mutatnak), s a korábbi szürke pénzek csökkenése érzékelhető a nettó kézhez kapott kereset szerényebb emelkedésében.

Hirdetés
Szavazz!

Legyünk e-sport nagyhatalom?

Úgy tűnik a kormányzat elszánt ebben a kérdésben, bár a magyar e-sport még...

Felszámolható az offshore?

A BBC Panorama műsorából derült ki, hogy még az Apple amerikai informatikai...

Forex mazsoláknak

Az éles számlának való nagy bemutatkozásom után már másnap úgy döntöttem...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot...

Az Európai Unió kész a legambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezményt kínálni...

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Változást hozhat a dublini reform

Az EP készen áll a menedékkérők igazságosabb elosztását célzó dublini...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Miért félnek a magyar cégek külföldtől? »