Meglepte az elemzőket az inflációs adat

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

A szeptemberi fogyasztói árindex alacsonyabb lett a piaci várakozásnál, a maginfláció emelkedése viszont tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát - emelték ki az elemzők a szeptemberi inflációról kedden kiadott KSH-jelentést kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor, az előző havi 2,6 százalék után. Augusztushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.

Alulmúlta a várakozásokat

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a várakozásoknál alacsonyabb szeptemberi inflációs adat egyetlen tételre, a tankönyvek árának csaknem 60 százalékos csökkenésére vezethető vissza.

Az árindex részleteit tekintve továbbra is kiemelkedik a dohányáruk 8,8 százalékos éves áremelkedése, ami elsősorban az uniós adóharmonizációból fakadó jövedéki adó emelésének a következménye. Komolyabb emelkedés volt megfigyelhető az üzemanyagok árában, amiben a tavalyi alacsony bázis, valamint a szeptemberi olajár-emelkedés begyűrűzése érhető tetten.

Virovácz Péter várakozásai szerint októberben, elsősorban az energiaárak bázishatása, lefelé mozdíthatja az inflációt, vagyis az áremelkedés tartós lassulását várja. Az év egészét tekintve 2,4 százalékos inflációval számolnak az ING elemzői, valamint azzal, hogy az Magyar Nemzeti Bank tartósan laza monetáris politikát folytat, még akkor is, ha esetleg a maginfláció a közeljövőben átmenetileg elérné a 3 százalékos célszámot.

Meglepetés a cigisdobozokban

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője meglepetéssel fogadta a dohánytermékek árának további emelkedését, míg a többi termékkörben az árváltozások megfeleltek a várakozásoknak.

Kiemelte a maginfláció emelkedését, ami leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát mutatja. Ezektől megszűrve 2 százalék közelében lenne a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól.

Előrejelzése szerint az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá.

2 százalék közelében

A jövő év elején, az idei év eleji magas bázis miatt, az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet. Év közben azonban az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalékos lehet a Takarékbank elemzője szerint.

Az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács - nem-konvencionális eszközökkel - tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.

Három és fél éves csúcs

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is a maginfláció változatlanul emelkedő tendenciájára hívta fel a figyelmet és megjegyezte, hogy a szeptemberi 2,9 százalékos érték több mint három és fél éves csúcs.

A belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik az inflációban. A folytatódó béremelkedés, illetve a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelez, amit legújabban már az olajárak alakulása sem ellensúlyoz.

A CIB előrejelzése alapján ugyanakkor a 3 százalékos inflációs célszint tartós átlépése még jövőre sem valószínű. 2017 egészét tekintve az éves átlagos infláció így 2,3-2,4 százalék közelében alakulhat.

Hozzátette, az Európai Központi Bank laza monetáris politikája is erősíti a magyarországi monetáris mozgástér fennmaradását, és a jegybank erőteljes kommunikációja is a laza monetáris kondíciók fenntartása iránt mutatott elkötelezettséget jelzi. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a későbbiekben is napirendre kerülhet.

Egyszeri tényezők

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adat mögött a maginfláción kívüli tételek álltak, miközben a mögöttes folyamatok az infláció további - bár egyelőre még nem túl látványos - emelkedését mutatják.

Véleménye szerint az infláció lassulását alapvetően egyszeri tényezők okozták szeptemberben, amelyek közül a szezonális élelmiszerek és szolgáltatások vártnál nagyobb mértékű árcsökkenését, illetve a tankönyvek árának nagymértékű esését emelte ki.

Az idei utolsó negyedévben az Erste Bank elemzője már nem várja az infláció gyorsulását, sőt a tavalyi negyedik negyedéves magasabb bázisadatok inkább a teljes inflációs mutató lassulását sugallják. A mögöttes folyamatok azt mutatják, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba, az infláció így hamarosan - várakozása szerint már a jövő év második negyedévében - elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célját.

Idényáras élelmiszerej

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a szeptemberi inflációt az idényáras élelmiszerek árának 4 százalékos csökkenése is lefelé húzta, illetve a szolgáltatásokon belül az üdülési szolgáltatások ára is mérséklődött.

A szakember idén decemberben 2,2 százalékos inflációra számít, az év egészében 2,3 százalék lehet az éves átlagos árnövekedés, jövőre pedig 3 százalék körül várható. Az infláció előreláthatólag jövő év júniusáig a 2-3 százalékos tartományban maradhat, majd a jövő év második felében mozdulhat el 3 százalék fölé.

Úgy vélte, a jelenlegi adat azt erősíti meg, hogy az MNB fent fogja tartanai a jelenlegi laza monetáris politikáját a jövő év első feléig. Utána várható egy lassú, fokozatos szigorítás, először a bankközi kamatok kezdhetnek el lassan elmozdulni a jegybanki alapkamat felé, így kamatemelés leghamarabb 2019-ben várható - mondta.

Mit szól a jegybank az inflációs hatásokhoz?
A keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások éves inflációja enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest, ugyanakkor továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól - állapította meg az inflációs folyamatok értékeléséről, és a középtávú inflációs hatások mértékéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján kedden közzétett elemzés.

Hirdetés
Szavazz!

Radikalizálódik Közép-Európa?

Egy olyan pártnak jósolnak 10 százalék feletti eredményt, amelynek vezetője...

Kell nekünk az euró?

Újra fellángolt a vita, hogy vajon bevezetik-e nálunk az eurót, s ha igen,...

Téli kikapcsolódás az Alpokban

Az ausztriai téli üdülés az életöröm igazán különleges formája, amely során...

Forex mazsoláknak

Rövid poszt következik. Szembe kell néznem ugyanis néhány dolgokkal.

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Jót tenne a brit gazdaságnak, ha az Egyesült Királyság mégsem lépne ki az...

A héten számos piacmozgató eseményre kerül sor, így többek között a...

Hirdetés
Csok

Új csúcsra emelkedhet a jelzáloghitelezés

A várakozásoknál is jobban bővül a jelzáloghitelezés az idén, a K&H Bank...

Így hat a csok a lakáspiacra

Egy év leforgása alatt trendszerűen növekedett a nagyobb alapterületű, új...

Határokon át

Szigorít Franciaország a bevándorlókkal szemben

Másfél-két év múlva érezhetők lesznek a reformok hatásai a munkanélküliség...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Szűk sávban ragadhat a forint »

4IG 2294 (1,73 ) ALTERA 2702 (19,98 ) APPENINN 549 (0,73 ) BIF 1033 (-6,09 ) CIGPANNONIA 282 (-1,40 ) Duna House A 3700 (-0,67 ) ELMU 25500 (-0,04 ) EMASZ 22650 (-1,26 ) ENEFI 248 (-0,80 ) GSPARK 3790 (-0,79 ) KONZUM 2344 (0,30 ) KULCSSOFT 860 (1,78 ) MASTERPLAST 632 (14,91 ) MOL 3153 (0,80 ) MTELEKOM 474 (-0,63 ) NORDTELEKOM 17 (-5,56 ) OPUS 268 (1,13 ) ORMESTER 700 (13,45 ) OTP 10720 (1,04 ) OTT1 53 (1,92 ) RICHTER 6600 (-0,41 ) ZWACK 16720 (-0,48 )