Miért is akadtunk ki ennyire az élelmiszerek minőségére?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Érdekes megvilágításba helyezi többsebességes Európáról szóló fejleményeket a V4 országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) reakciója azzal kapcsolatban, hogy kiderült: az országaikban forgalomba hozott az élelmiszerek minősége eltér a nyugat-európaihoz képest.

Most, hogy 60 éves lesz az Európai Unió, egyre többen fogalmazzák meg, hogy átfogó reformfolyamat megindítására van szükség. Azóta több lehetséges opciót vázoltak, ezek közül az egyik legvalószínűbb, hogy az integráció mélyítésére nem fog minden tagállam rábólintani. Így alakulhat ki egy olyan helyzet, melyben egyes periférián lévő tagállamok állampolgárai másodrangúnak érezhetik majd magukat.

Ennek az érzésnek az előretörésére hívja fel a figyelmet az élelmiszerek minőségével kapcsolatos vita is. A V4 országok, köztünk hazánk is azért küzd, hogy az Európai Unió is ismerje el: az itt élőknek silányabb termékeket kell fogyasztaniuk ahhoz képest, amit német vagy osztrák szomszédaik asztalaira kerülnek.

Több országban vizsgálódtak

Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban Szlovákiában és Magyarországon is vizsgálták az élelmiszerek minőségét, majd arra jutottak, hogy nálunk a nemzetközi márkák termékeiben növényi zsiradékkal helyettesítik az állati eredetűt (pl. vajkészítményeknél), kevesebb bennük a hús és hal mennyisége (pl. olajos halak), cukor helyett mesterséges édesítőszert használnak, valamint pálmaolajat napraforgóolaj helyett. Csehországban ezen kívül a Spire üdítőitalba mesterséges édesítőt, valamint früktóz-glükóz szirupot használnak, míg Németországban csak cukorral édesítenek.

Ez az ügy azonban közelről sem újkeletű. Évekkel ezelőtt kimutatták tanulmányok, hogy az európai országokban eltérő módon hozzák forgalomba a népszerű termékeket. A gyártók azt mondják, hogy ők minden esetben a helyi igényeknek, ízlésnek akarnak megfelelni, így a cseh Sprite valóban eltér a Németországban forgalomba kerülőhöz képest, de megegyezik az Egyesült Államokban vagy Spanyolországban árusítottal.

Nincs is arra vonatkozó törvényi szabályozás, hogy pontosan ugyan úgy kell forgalomba hozni különböző országokban a termékeket még akkor sem, ha a csomagolás és a márkanév egyezik is.

Az EU pedig korábban visszautasította, hogy ezzel a témával foglalkozzon, mert szerintük a fogyasztók amúgy is megnézik az egyes termékek összetételét és ez alapján döntenek arról, hogy mit vásárolnak meg.

Egyébként ez a jelenség a globalizáció eredménye is lehet. Sok esetben korábban Kelet-Európában bejáratott termékek gyártóit felvásárolták nyugati cégek, a márkaneveket egységesítették, de sok esetben a termék minőségén nem változtattak. (Erre utalhat a Miniszterelnökséget vezető Lázár János miniszter azon kijelentése, hogy megoldás a termékek más márkanéven történő forgalomba hozatala - a szerk.)

Sokakat foglalkoztat a kérdés
Az ügy mindenesetre valóban aktuális. Egy tavaly készült cseh felmérés szerint a megkérdezettek 88 százaléka aggódott a termékek minősége miatt és 77 százalékuk nem fogadta el a gyártók érvelését. A csehek és szlovákok tömegesen járnak át Ausztriába bevásárolni (még olyan termékeket is a határ túlsó oldalán vesznek meg, amelyekről nem állapítottak meg eltérést). Ebbe a folyamatba csatlakozott be a magyar kormány is, amikor skandalumank nevezte a kialakult helyzetet.

A növekvő felháborodás miatt mindenesetre az Európai Unió érintett szervezete napirendjére vette a kérdést, Vera Jourova cseh képviselő pedig azt tweetelte, hogy komolyan fognak foglalkozni az üggyel. Az azonban kijelenthető, hogy az EU keveset tehet azért, hogy egyformák legyenek a termékek. A korábbi viták az uborkák görbeségéről bebizonyították, hogy a túlszabályozás blokkolja az uniós döntéshozást, valamint figyelmen kívül hagyja a nemzeti ízlés kérdését.

Ez állhat a háttérben

Elképzelhető, hogy ezt a kelet-európai államok kormányai is megértik, de legalábbis sok esetben hallották már. Egyes vélekedések szerint mindez a gazdasági különbségekkel kapcsolatos, amelyek még 25 évvel a berlini fal leomlása után is megfigyelhetők. Beszédes, hogy a kelet-német területeken a fizetések a nyugati országrészben megszerezhetőnek csak a kétharmadát érik el, a kelet-európai államokban pedig még a felét sem.

A keleti régió államai a leginkább érintettek a kivándorlásban és annak ellenére nagyok a gazdasági különbségek a fejlettebb nyugati területekhez képest, hogy ők a legnagyobb haszonélvezői az uniós támogatási rendszernek. További feszültségforrás, hogy a csatlakozást követően a térségbe települt ipar nagy része is az olcsó munkaerőre épül.

Emellett az is megállapítható, hogy a kelet-európai államok sokáig elviselték a kissé lekezelő bánásmódot az EU alapító tagjaitól. Most azonban a magyar és lengyel nacionalista kormányok másféle példát követnek.

A múltunk központi elem

Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a saját valuta használata és a poszt-kommunista oligarchikus gazdasági modell hozzájárulhat ahhoz, hogy a régiónk leszakadjon a többsebességes uniós versengésben és a 2000-es évek fellendülését követően egy negatív trend alakuljon ki. Ebben természetesen az EU-nak is felelőssége van, mert alábecsülte a kommunista múltból eredő adottságokat.

Még az is előfordulhat, hogy ez a botrány döbbenti rá a kelet-európai államokat arra, hogy végleg elhaladhatnak mellettük az integráció magjához tartozó államok. A régiónk államainak így most lehetőségük nyílik tematizálni a vitát, rádöbbenti Berlint, Párizst, Rómát, Madridot és Brüsszelt arra, hogy az uniós érdekeket nem pár döntéshozó, hanem az emberek határozzák meg.

Hirdetés
Szavazz!

Kell nekünk a naperőmű?

Naperőmű építési bumm tört ki Magyarországon. Ön szerint kell nekünk a...

Meddig szárnyalhat a bitcoin?

Már a csőd szélén álló Venezuela elnöke is saját kriptovalutával akarja...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Azért vannak pár ezren, akik menni fognak.

Mario Centeno, az Eurócsoportot januártól vezető politikus szerint...

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Észtország rendbe tenné az uniós menekültügyet

A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Már a magyar adóhivatalnál is feketelistás a Facebook »