Rengeteget spórolhatunk, ha erre odafigyelünk

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Évente akár 465 euró megtakarítást is hozhat az európai háztartások energiaszámláiban az Ecodesign irányelv és a készülékek energiacímkézésére vonatkozó szabályozás. Összeurópai szinten 2020-ig pedig annyi energiát lehet ezek révén megtakarítani, mint Olaszország egy évi teljes primerenergia-fogyasztása a legfrissebb uniós tanulmány szerint - állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

A klímaváltozáshoz is alkalmazkodni kell

A klímaváltozást nagyban befolyásolják energiafogyasztási szokásaink. Az energiatakarékosság széleskörű, ésszerű alkalmazása, és az energiahatékonyság ösztönzése – így az épületek és készülékek energiahatékonyságának javítása is - kézzel fogható eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére.

Ez egyben a kapcsolódó környezetterhelés, és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére is kiemelt hatással van. A klímavédelmi célok teljesüléséhez az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását, ehhez 20 százalékkal kevesebb energiát használ fel és az energiatermelésen belül 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát.

Így rendelkezik az uniós szabály

A fenti célok elérést több irányelv is segíti. Az egyik közülük az Ecodesign irányelv, és ehhez kapcsolható a készülékek energiacímkézését előíró szabályozás. Ezen előírásoknak köszönhető, hogy ma már évről évre olyan új háztartási gépek (pl. mosó- vagy hűtőgépek, porszívók), és egyéb készülékek (pl. bojlerek, fűtőkészülékek) kerülnek forgalomba az unió tagállamaiban.

Ezek azonos teljesítmény mellett energiát és pénzt spórolnak meg tulajdonosaiknak és egyben alacsonyabb károsanyag-kibocsátásuk is. Az energiacímke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása.

Rengeteget lehet így spórolni

Egy friss jelentés szerint 2020-ra az Ecodesing és energiacímkézési előírásoknak köszönhetően annyi energiát spórol meg az unió, mely nagyjából Olaszország egy éves teljes primerenergia-felhasználásának felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy potenciálisan az EU teljes energiafelhasználásának 9, és széndioxid-kibocsátásnak 7 százalékát takarítjuk meg 2020-ig.

Természetesen az előírások a gazdaság minden szereplőjét egyaránt érintik. Az elvégzett becslések alapján a megtakarítások 52 százaléka a háztartásoknak lesz köszönhető, 31 százalék a szolgáltatási oldalról, 14 százalék az iparból és 3 százalék más szektorokból jön majd. 

Ha az energiamegtakarítást „pénztárcánkhoz” szeretnénk mérni, akkor az egyes európai háztartások éves szinten 465 eurót (mintegy 140 ezer forintot) takaríthatnak meg, mely összeurópai szinten nettó 112 milliárd euróval kevesebb kiadást jelent a fogyasztók számára.

Elavult a hazai fűtőkészülék-állomány

A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet, hőmérséklet megteremtéséhez.

Gond ez azért is, mert a az elavult berendezések a környezetet jobban szennyezik, ráadásul a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg), szénmonoxid visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn.

A károsanyag-kibocsátása is csökken

2015 őszén lépett gyakorlatba hazánkban is az az uniós jogszabály, mely a gázüzemű, központi fűtés céljára (illetve melegvíz előállítására) szolgáló berendezések hatásfokát szabályozta. Ennek révén az új készülékek egységnyi hőmennyiséget egyre kevesebb energiával állítanak elő.
 
A következő fázisokban már az egyedi, gázüzemű fűtőkészülékeknek (azaz konvektoroknak) és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük majd nemcsak a komolyabb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási elvárásoknak is. 

A kazánokat is érinti

Így energiacímke kerül a szilárd tüzelésű kazánokra 2017 áprilisától, a gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk 2018 januárjától. 2018 őszétől a gázüzemű, központi fűtés céljára szolgáló berendezések esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid kibocsátást. A károsanyag-kibocsátás szabályozására is sor kerül majd 2020-tól a központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánok, majd 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén is.

„Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Az épületek korszerűsítése, háztartási készülékek, berendezések lecserélése, az energiatakarékosság ösztönzése sokféle, jótékony hatással jár." – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

Hozzátette: "Ehhez azonban szemléletváltásra is szükség van: érdemes tudatosítani, hogy háztartási készülékeinket nem csak akkor szükséges lecserélni, mikor elromlottak, hanem érdemes azt is megfontolni, mennyi energiát tudunk megspórolni egy elavult készülék lecserélésével. Ezzel egyben környezetünknek is jót teszünk.” 

Hirdetés
Szavazz!

Nyerhet Marine Le Pen?

Bár Marine Le Pen csak alig több mint 2 százalékkal maradt le a francia...

Búcsút int Törökország a Nyugatnak?

Népszavazás döntött az elnöki rendszer bevezetéséről Törökországban, s az...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Theresa May brit miniszterelnök szerint London ragaszkodik ahhoz, hogy a más...

A Nagy-Britannia kilépéséről szóló tárgyalások során elsődleges feladat lesz...

Hirdetés
Csok

Élesedő verseny nyomja le a lakáshitelek törlesztőjét

Az elmúlt években kibontakozó lakáspiaci drágulás eredményeként a...

Jól pörög a lakáshitel

A múlt évben megtörtént a hitelezési fordulat a lakossági piacon: több...

Határokon át

Egy hónapja van a magyar kormánynak válaszolni az EU felvetéseire

Folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánnyal a...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Renzi tarolt a választáson »