Kérhetnék a kkv-k a támogatást, de nem merik

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését. "Ugyanakkor mivel az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, viszont a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, ezért sokan, ha egy kicsit is bizonytalanok a jogosultságban, akkor nem élnek a lehetőséggel. Így kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen tehetnék." - emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Az előkészítés a titok nyitja

A fentiek miatt nemzetgazdasági szinten jelentős kedvezménytől eshetnek el a vállalkozások, ami végső soron éppen a K+F tevékenységre fordítható forrásokat csökkenti. Ugyanakkor szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre. Az óvatosság azonban nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről-évre csökken, a megállapított adókülönbözet arányaiban mindenképpen – de néha még összegszerűen is nő, 2016-ban már elérte a körülbelül 11 millió forintot adóellenőrzésenként.

Mi a teendő?

A megelőzés első lépése, hogy előzetes minősítést kérjenek az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a K+F besorolásra. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. Ugyana projektek utólagos minősítése is lehetséges, ám az egyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.

Adótörvényeink lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék kedvezmények igénybe vételére.

A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van. Lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres figyelembe vételére. A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény.

Továbbá a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni. 

Miért nem élnek a lehetőséggel?

A vállalkozások azonban csak ritkán élnek e lehetőségekkel. Talán nem is ismerik ezeket, néha a szabályok is bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el. Így egy idő után a vállalkozók és kisebb-nagyobb vállalatok is feladják a szabályokkal való küzdelmet. Ráadásul mivel bizonytalanok a K+F besorolást illetően, nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.

A félelem annyiban jogos, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merült fel. Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”.

A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis ez alapvető elvárás. Sokan azonban sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják eljárási hibák miatt. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet. 

Nem kis pénzünkbe kerülhet egy bírság

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50 százalék adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.

Ha tehát az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: attól kezdve, hogy ki volt az ötletgazda, minden e-mailen, jegyzőkönyvön át a feladathoz szükséges munkák pontos idő-ráfordításig.

Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá. Fontos tehát az ellenőrzésekre már a projekt elején gondolni és közben erre is felkészülni.

Hirdetés
Szavazz!

Legyünk e-sport nagyhatalom?

Úgy tűnik a kormányzat elszánt ebben a kérdésben, bár a magyar e-sport még...

Felszámolható az offshore?

A BBC Panorama műsorából derült ki, hogy még az Apple amerikai informatikai...

Forex mazsoláknak

Az éles számlának való nagy bemutatkozásom után már másnap úgy döntöttem...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

Az Európai Unió kész a legambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezményt kínálni...

A brit pénzügyminiszter szerint London még a decemberi EU-csúcs előtt...

Hirdetés
Csok

Nagyon népszerű lett a csok

Eddig mintegy 240 ezer embernek segített a családi otthonteremtési kedvezmény...

Szárnyal az építőipar, de meddig?

A hazai építőipar teljesítménye 2017-ben rég nem látott javulást mutat.

Határokon át

Változást hozhat a dublini reform

Az EP készen áll a menedékkérők igazságosabb elosztását célzó dublini...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Hitelmegállapodást írt alá Varga »