Hamis leveleket kaphatnak az ügyfelek

| forrás:
Magyar Nemzeti Bank
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

Az ügyfelek jelzései alapján több esetben tapasztalta az MNB, hogy ismeretlen csalók hamis elektronikus leveleket küldenek ki, megtévesztően az MNB nevében vagy annak "elvárásaira" hivatkozva, így próbálva magyar magánszemélyektől banki azonosítókat, pénzt kicsalni. A jegybank - amely minden ügyben büntető feljelentést tesz - sohasem kér ilyen adatokat. Célszerű nem reagálni e megkeresésekre, vagy ha ez mégis megtörtént, az ügyfélnek haladéktalanul kapcsolatba lépni bankjával.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, esetenként az MNB hivatalos elérhetőségeit is tartalmazó, az MNB által alkalmazott levelek formavilágához hasonló magyar nyelvű elektronikus levelet küldtek ki magánszemélyekhez. Ehhez hasonló megtévesztő csalási kísérlet legutóbb 2016 decemberében történt.

A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – a „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók nagy összegű pénz – ebben az esetben jelentős „örökség” – rövidesen várható érkezéséről értesítik a címzetteket. Az átutalás feltételeként ugyanakkor a feladók az MNB számára – pl. a várható átutalások eredetének igazolására, bizonyítására – az ügyfelek saját banki azonosítóit, illetve pénzt kérnek rövid határidővel. A levelek másik típusa szerint az MNB éppen azért kéri el az ügyféladatokat, hogy könnyebben felderíthesse a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket.

Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy a megszerzett azonosítók révén a csalók pénzt emelhetnek le bankszámlájukról.

Az MNB soha, semmilyen alkalommal nem küld ki ilyen tartalmú leveleket, az MNB soha nem kéri a bankszámla, bankkártya adatokat, az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez, azzal kapcsolatos információt e-mailben nem igényel. Az üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, s az esetet jelezzék az MNB-nek. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerű azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.

Az MNB ilyen esetben ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt büntető feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.

Ezt olvasta már?

MNB: 38 milliárd forinttal csökken a devizaswap-állomány »

4IG 678 (1,19 ) ALTEO 878 (-0,23 ) APPENINN 359 (0,70 ) AutoWallis 101 (-0,98 ) BIF 312 (-0,64 ) CIGPANNONIA 186 (-1,28 ) EHEP 8850 (0,57 ) ENEFI 377 (4,72 ) ESTMEDIA 134 (0,60 ) FUTURAQUA 109 (-2,68 ) GSPARK 5100 (1,19 ) KULCSSOFT 2820 (-8,44 ) MASTERPLAST 762 (-0,26 ) MOL 2748 (1,78 ) MTELEKOM 461 (0,66 ) NORDTELEKOM 52 (0,98 ) NUTEX 45 (-3,02 ) OPUS 279 (-2,52 ) OTP 14550 (1,61 ) OTT1 237 (-1,25 ) RABA 1150 (0,88 ) RICHTER 6695 (-0,07 ) SET Group 97 (9,63 ) TAKAREK 526 (1,15 ) WABERERS 1085 (-1,81 )