-->

Az abszolút kedvenc. Miért?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Bár némiképp lassult a befektetési alapok vagyongyarapodása, az abszolút hozamú alapok iránt töretlen a lakosság érdeklődése. Nem ok nélkül, ez talán az egyik legizgalmasabb változat a piacon.

A kamatok csökkenésével párhuzamosan óriási léptekkel távozik a tőke a betétekből, s áramlik más megtakarítási formák felé. A nyertesek az állampapírok és a befektetési alapok. Az utóbbi kategóriában elhelyezett vagyon az elmúlt egy esztendővel több mint negyedével gyarapodott.

Hozamvadászat

Szeptemberben a tőkeáramlás lassult ugyan, de így is a kimagaslóan kedvelt maradt a befektetési alap (az állampapír után). Az ősz érkeztével azonban már láthatóvá vált: egyre erőteljesebben szelektálnak a háztartások.

A Befektetési Alapkelezők és Vagyonkezelők Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az esztendő 9. havában a legnagyobb gyarapodás az abszolút hozamú alapoknál volt megfigyelhető. Ezek közül több az elmúlt időben is kétszámjegyű hozamot tudott felmutatni, nem meglepő tehát, hogy csökkenő kamatok mellett a figyelem középpontjába kerültek.

Múltbeli adatok alapján kell dönteni a jövőről

Amikor valaki betétet helyez el, a lekötés pillanatában rendelkezik azzal az információval, hogy lejáratkor mennyi pénzt kap majd kézhez. Ilyen információ azonban az alapok vásárlóinak nem áll rendelkezésére. Az ismert csupán, hogy az elmúlt időszakban hogyan teljesített az alap (kiszámolható ez bármilyen időtávon 1, 3, hónapra, évekre is). Előfordulhat, hogy az alapkezelő ad hozamgaranciát (amennyit minimum fizet a tőkén felül visszaváltáskor, ám ez jellemzően igen alacsony), vagy biztosít tőkevédelmet (magyarán garantálja, hogy a befektetett pénzből nem veszít), de a jövőbeni folyamatokról csak az alap befektetési politikája ismert. A várható hozam ennek alapján csak becsülhető.

Bár ma már mindenhol felhívják a figyelmet arra, hogy a befektetési alapok múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, egyáltalán nem biztos, hogy azok, akik betét helyett (mellett) befektetési alapot választanak felmérték a váltással együtt járó kockázatokat is. Pedig ez különösen fontos lenne akkor, ha olyan terméket választanak, mint az abszolút hozamú alap.

Mit kell tudni az alapokról?

A befektetési alap nem különösebben bonyolult termék. Az alapkezelők az összegyűjtött tőkét jellemzően előre meghatározott termékkörökbe (részvénybe, kötvénybe, nyersanyagba, ingatlanba) fektetik, s az alap kezelési szabályzatában általában világosan leírják az is, hogy milyen befektetési politikát folytatnak majd az adott piacon. Mindemellett pedig jogszabályok is előírják azt, hogy bizonyos típusú alapoknak milyen termékeket, milyen arányban kell tartalmazniuk.

Mindennek alapján a befektetési jegyek vásárlói viszonylag jól becsülhetik azt is, hogy mi várható el az adott terméktől. Egy kötvényalap a legkörültekintőbb alapkezelés mellett sem termel tulajdonosának a kötvénypiacok hozamánál jóval magasabb összeget, igaz kivételes helyzetektől eltekintve nem is kell a nagyobb veszteségektől tartaniuk a megtakarításukat ilyen módozatban elhelyezőknek, miközben egy negatív részvénypiaci trend esetén a részvényalapoknál akár nagyobb bukta is előfordulhat, s persze igaz lehet ennek épp az ellenkezője is, ha szárnyalnak a tőzsdék.

Mindez igaz a klasszikus alapok többségére, az abszolút hozamú osztály azonban nem ilyen. S, épp ez az, ami miatt elvileg bármilyen piaci körülmények között teljesíthetnek kiemelkedően jól (s persze ennek ellenkezője is igaz lehet).

Ahány alap, annyi változat

Az abszolút hozamú alapok bármibe fektethetnek (részvény-, kötvény-, deviza-, nyersanyagpiacok), s bármilyen ügyletet folytathatnak (fogadhatnak például egy-egy termék esésére, azaz shortolhatnak is). Persze e termékeknél is világosan leírják az alapkezelők, hogy milyen politikát folytatnak majd, sőt, rendszeresen beszámolnak az elmúlt időszak tevékenységéről, mindezzel együtt itt jóval szabadabb a vagyon kezelője, mint az egyéb alapoknál.

Ez a szabadság egyszerre több dolgot is jelent. Egyrészt nagyon sok múlik az alap kezelőjén, hiszen az ő döntései határozzák majd meg a hozamot. Másik oldalról viszont - bár ezek az alapok egy csoportba sorolhatók - ahány termék, annyi változat. Van közöttük biztonságra törekvő, s komoly kockázatot vállaló is, s szinte mindegyiknél más az elv, amely alapján a befektetési döntések születnek.

Itt tehát nem elegendő az a döntés, hogy valaki abszolút hozamú alapba fektet: a konkrét terméket kell kiválasztani. Hosszabb távon - legalább 3-5 évet áttekintve - érdemes megvizsgálni a hozamokat. Meg kell ismerni továbbá az alap befektetési politikáját, s csak abban az esetben érdemes bevásárolni, ha azzal a megtakarító azonosulni tud (megfelel kockázatviselési képességének például).

Egyre több a szereplő

A Bamosz tagszervezetei jelenleg már 59 abszolút hozamú alapot kezelnek. Ezek többsége azonban viszonylag rövid múlttal rendelkezik. S, ha a szakmai szervezet honlapján áttekintjük a hozamokat az is látszik, hogy alig több mint 10 olyan alap van, amely az indulástól számítva kétszámjegyű hozamot volt képes felmutatni. Közel ennyi ugyanakkor azok száma, amelyek veszítettek tőkéjükből. Semmiképp sem szabad tehát e körből a típus alapján választani.

Mindezzel együtt a jelenlegi igen gyenge hozamkörnyezetben jó teljesítményt az ilyen jellegű termékektől lehet remélni. Érdemes tehát böngészni az adatokat.

Ezt olvasta már?

Befektetési alapok: a múlt hét kiugró vásárlásai és eladásai »