Az agyműködésre is hatással lehet az influenza

| forrás:
mti/TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Csökkent az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma az év nyolcadik hetében - derült ki az influenzafigyelő szolgálat szerdán publikált összefoglalójából. 2018. február 19-e és 25-e között 68 ezer 950 beteg kereste fel háziorvosát. Ez a szám 300-zal elmarad az előző hét adataihoz képest. A vírus veszélyessége azonban továbbra sem kérdéses: a szövődmények magas kockázatáról eddig is tudtunk, de a német tudósok új megállapításai szerint akár az agy működését is befolyásolhatja az influenza.

Hazánk egyes térségein még csak most tetőzik az influenzaszezon, 9 megyében ugyanis emelkedett a megbetegedési arány. Az előző héthez viszonítva több mint másfélszersére nőtt a betegek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A százezer lakosra jutó influenzások száma Fejér megyében (1248) volt a legmagasabb.

A korosztály szerinti eloszlás tekintetében még mindig szinte holtversenyben vezetik a listát a gyermekek (32,8 százalék) és a 15-34 éves fiatal felnőttek (32,7 százalék). Ez a két csoport az összes beteg kétharmadát teszi ki. A gyerekek körében továbbra is az óvodás korúak kapják el a legnagyobb arányban a vírust. A legkevesebb beteg (8,6 százalék) pedig a 60 éven felüliek között van.

Rettegésünk tárgya

A cseppfertőzéssel terjedő vírust és tüneteit valószínűleg már senkinek sem kell bemutatni: a magas lázzal, gyengeséggel, végtagfájdalommal, fejfájással és orrfolyással járó betegség idén is emberek tízezreit döntötte ágynak.

Az influenza gyorsan terjed, a tünetek pedig szinte minden előjel nélkül, a megfertőződést követő 24-48 órán belül jelentkeznek. Igazán veszélyessé mégis a szövődmények - például tüdőgyulladás - kialakulásának magas kockázata miatt válik.

Veszélyben az agyunk

Német tudósok azonban - állatkísérleteknek köszönhetően - felfedezték, hogy a betegség az agy működését is befolyásolhatja. A kutatók egérnőstényeket fertőztek meg különböző influenzavírusokkal, és két vírustörzs esetében változásokat tapasztaltak a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő agyterület (hippocampus) szerkezetében és működésében. A Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint ezek az elváltozások még a kigyógyulás után egy hónappal is fennálltak.

Noha az influenzát felső légúti betegségnek tekintik, egyes esetekben idegi tünetek is kapcsolódnak hozzá, az influenza agyműködésre gyakorolt hosszú távú hatásait mégsem tanulmányozták eddig.

Mint kiderült, a fertőzés hosszú időre aktiválta az immunsejteket a hippocampusban, valamint megváltoztatta a depresszióval, az autizmussal, a skizofréniával és más idegrendszeri zavarokkal kapcsolatos gének kifejeződését. Az eredmények tehát arra engednek következtetni, hogy egyes influenzatörzsek veszélyeztethetik az agy egészséges működését.

Egyre érdekesebb tények derülnek ki

Január végén pedig egy közkeletű hiedelmet cáfoltak meg az amerikai tudósok. Eddig ugyanis sokan azt gondolták, hogy az influenzát úgy kaphatjuk el, ha egy beteg a közvetlen közelünkben tüsszent vagy köhög, esetleg ha olyan tárgyakat érintünk meg, amelyek felszínére kerülhettek vírusok.

A kutatás szerint szerint azonban még ez sem kell a betegség továbbadásához: annyi is elég, hogy melletünk lélegzik egy már fertőzött ember. 

"Azt állapítottuk meg, hogy influenzás páciensek köhögés és tüsszentés nélkül is, pusztán a kilégzésükkel vírusokat juttatnak a levegőbe, fertőző aeroszolokat, vagyis levegőben áramló apró folyadékcseppeket hozva létre, különösen a kór első napjaiban" - magyarázta Donald Milton, a Marylandi Egyetem közegészségügyi karának professzora, a kutatás vezetője.

Hozzátette, hogy ha valakit ledönt a lábáról az influenza, a legrosszabb, amit tehet, ha úgy is bemegy dolgozni, hiszen így szinte biztosan továbbadja a betegséget, ráadásul a szükséges pihenés hiányában a szövődmények kialakulásának is nagyobb a kockázata.

Mit tegyünk?

Az influenzából való kilábalás legfontosabb szabályai közé tartozik a sok pihenés és a rendszeres, megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.

Súlyosabb tünetek esetén paracetamol vagy aszpirin is szedhető, a korábbi légúti megbetegedésre kapott, de megmaradt antibiotikum azonban hatástalan a vírus ellen. Ha már elért minket a kór, a legjobb amit tehetünk, hogy orvoshoz fordulunk és betartjuk az ott kapott utasításokat.

Olvastad már? Vértezzük fel magunkat az influenzaszezonra!
A megelőzés fontosságáról és az immunrendszer megerősítéséről órákig lehetne beszélni, azonban ha már megtörtént a baj, kénytelenek vagyunk  a gyógyszertárak kínálatához fordulni segítségért. Egy antibiotikum-kúra vagy egy vitaminbomba viszont nem olcsó, hát ha még egy egész családot kell kigyógyítani a megfázásból. Mit tehetünk ilyenkor? Éljünk az egészségpénztári tagság előnyeivel!

Ezt olvasta már?

Harmincezer forintba kerül az iskolakezdés »