Kereshetünk is az amerikai választási őrületen?

| forrás:
Invest and Trade
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

Az amerikai elnökválasztás végkampányában vagyunk, melynek kimenetele az egész világot foglalkoztatja. Sokan mondják, hogy akaratunkon kívül is jelentős hatásokat gyakorolhat életünkre e választás eredménye, mi viszont inkább azt vizsgáltuk meg, miként profitálhatunk tőzsdei kereskedésünk során a választás eredményének ismeretében.

4 évente dönthetnek

Az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb időszakának végéhez érkeztünk. November 8-án megválasztják az új amerikai elnököt. Az elnökválasztás négyévente történik és egy ember maximum kétszer vállalhatja magára ezt a tisztséget. Így Barack Obama nyolc év után át fogja adni a stafétabotot, hogy valaki más tölthesse be a világ legbefolyásosabb emberének szerepét.

1845 óta minden negyedik év november első hétfője utáni kedden történik a választás. Így esett most idén november 8-ra az 58. amerikai elnökválasztás. Az előírások szerint aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik decemberben formálisan is megválasztják az elnököt és az alelnököt.

Őket 2017. január 20-án, pénteken iktatják majd be a hivatalukba, amely időpontig a régi elnök, ez esetben barack Obama marad hivatalban. Érdekességként ezt az állapotot – mely szerint még a régi elnök van hivatalban, de gyakorlatilag már hatalom nélkül – angolul „lame duck”-nak, azaz béna kacsának hívják. Az elnökválasztással egy időben választják meg a 115. kongresszus tagjait, vagyis a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát.

A két idei elnökjelölt a Demokrata Pártot képviselő Hillary Clinton, illetve a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump. A választhatóság feltételéül legalább 35 éves életkort ír elő az alkotmány, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen és tizennégy éve állandó lakhellyel rendelkezzen az Egyesült Államokban.

Az elnökjelöltek

Hillary Clinton neve nem véletlenül ismerős, hiszen ő az egykori amerikai First Lady, aki már testközelből megtapasztalhatta, milyen felelősséggel és kötelezettségekkel jár elnöknek lenni. Clinton az Egyesült Államok 67. külügyminisztere és New York állam szenátora is volt már. Tavaly április 12-én, egy videóban jelentette be indulását a demokrata elnökjelölti tisztségért.

A másik párt, a republikánusok jelöltje Donald Trump, aki New Jersey kormányzója és a The Trump Organization elnöke. Sok más cég van még a birtokában, melyek szinte mind az ő nevét viselik. 1984-ben ő lett az év vállalkozója. Tanult a Fordham Egyetemen, a Wharton Schoolban és a Pennsylvania Egyetemen is. Apja cégénél tanulta ki az ingatlanos szakmát és jelentős ingatlanvagyon birtokában kezdett egyre nagyobb szabású vállalkozásokba.

Rossz hírek

A londoni Economist Intelligence Unit gazdaságkutató intézet összeállított egy listát arról, hogy milyen kockázatok rejlenek az amerikai elnökválasztásban. A legnagyobb rizikótényezőt a Kína gazdaságában esetlegesen bekövetkező lassulást látják, aminek globális következményei lennének. Viszont a veszélyforrások között szerepel Donald Trump esetleges hatalomra jutása is. Trump terveit tekintve kevesebb információ áll rendelkezésre, ami még tovább növeli a rizikófaktort.

Az elemzők szerint több, a milliárdos politikushoz köthető kijelentés is ezt támasztja alá. Ilyenek például a szabadkereskedelmi egyezményekkel szembeni ellenséges álláspontja, vagy a Kínára tett megjegyzése is, amelyben devizamanipulálással vádolta meg az ázsiai országot. Az ilyesfajta megjegyzések pedig Amerika gazdasági kapcsolatait is veszélyeztethetik. De nem segített túl sokat a politikusnak a terroristák családjának meggyilkolására tett kijelentése sem.

Statisztika a profit szolgálatában

Miután 87 évnyi adatot megvizsgáltunk és feldolgoztunk, néhány érdekes tényt szűrtünk le, melyek ismeretét akár befektetési döntéseinkben kamatoztathatjuk. Egyfelől kiderült, hogy a választási években az amerikai részvényárfolyamok 11,4 százalékkal emelkednek abban az esetben, ha a republikánusok nyernek, viszont az azt követő évben 2,78 százalékos csökkenés tapasztalható.

A Demokrata Pártnál a választási évben a mutató sokkal szerényebb, 3,3 százalékos emelkedést mutat, azonban az utána következő évben a növekedés 11,72 százalék. Ez is tökéletesen mutatja, hogy mennyire befolyással van a különböző politikai hozzáállás a gazdaságra, illetve a tőzsdére.

Folytassuk a statisztikát az S&P500 indexével, amely az utolsó 87 évből 60 alkalommal vagy pozitívan zárta az évet, vagy nagyjából ugyanott tartott az árfolyam, mint az év elején. Százalékosan tekintve ez az esetek 69 százalékát jelenti.

De mi történt akkor, amikor a Demokraták nyerték a választásokat? 11 alkalomból 8-szor zárt pozitívan az S&P500, ami 73 százalékos arány. A 10 alkalomból pedig, amikor a republikánusok nyertek, csupán 3 alkalommal zárt magasabban az index, így ez az arány 30 százalék.

Látható tehát, hogy a demokraták hatalma alatt növekszik inkább a részvények árfolyama.

A részvények alakulásán kívül azonban legalább annyira érdekes, hogy mi történik a legjelentősebb nyersanyagokkal, mint a kőolaj és arany. Érdekes, de talán nem is annyira meglepő módon a republikánus elnökségek alatt általában az olaj és arany ára jelentősen emelkedni szokott, míg a demokraták elnöksége alatt általánosságban ennek éppen ellenkezője történik, esik a nyersanyagok és ezen belül a kőolaj és arany ára.

Nagyon érdekesen alakul tehát a 2016-os amerikai elnökválasztás és a legnagyobb kérdés, hogy milyen gazdasági következmények várhatóak. A választások ugyanis mindig befolyással vannak a piacokra és a gazdaságra. Változhatnak a szabályozások, befolyással van a kormányzati szerződésekre, valamint az alapkamat is másként alakulhat attól függően, hogy melyik párt kerül hatalomra. Aztán ott vannak még az adók, illetékek, munkanélküliségi kérdések és persze a gazdaságra nagymértékben hatással levő külpolitika.

Lobbi a dollár milliárdokért

Tudjuk, hogy a lobbi tevékenység nem csak, hogy elfogadott az USA-ban, de gyakorlatilag teljes mértékben átszövi a politikát, így az elnökválasztást is. Ezért megnéztük, hogy melyik pártot, illetve jelen esetben melyik elnökjelöltet milyen vállalatok támogatták súlyos dollár százmilliókkal. Felmerül a kérdés, hogy e hatalmas összeg 80-90 százalékát adó egy tucat cég csupán politikai meggyőződés által vezérelt hazafias szeretetből támogatja-e az adott elnökjelöltet, vagy üzleti érdekek is szerepet játszanak. A kérdés természetesen naiv és költői, ezt mindenki érzi.

Azt viszont nem sokan tudják, hogy milyen hatalmas volumenű üzletről van is itt szó. A lényeg ugyanis az ún. Government contracts, magyarul Kormányszerződések. Az amerikai kormány minden ciklusban (4 év) összesen 19 ezer milliárd dollár értékben köt különféle beszállítói és szolgáltatási szerződéseket amerikai nagyvállalatokkal. Az összeg nagyságáról csak annyit, hogy az nagyobb, mint az USA egy éves GDP-je.

Tehát a donorok részéről a harc ezekért a szerződésekért folyik. További érdekesség, hogy e tetemes összeg 2 százalékról az amerikai elnök egy személyben dönt, ami azt jelenti, hogy a Clinton – Trump párharc győztese a négy éves elnöki ciklusa alatt 380 milliárd dolláros (3 évnyi magyar GDP) megrendelést adhat az őt támogató „barátainak”.

Az elnökjelöltek legnagyobb anyagi támogatói

Clintonnak, vagyis a demokratáknak főként a technológiai, pénzügyi, egészségügyi és a fogyasztással kapcsolatos cégek adtak támogatást. A legtöbb pénzt adó Clinton donorok: Citigroup, JP Morgan Chase, Goldman Sachs (igazi Wall Street-i ikonok), valamint a TimeWarner és a Microsoft Corp. További jelentős anyagi támogatók: Apple, IBM, Intel, Morgan Stanley, Pfizer, Novartis, Procter&Gamble, Unilever, Pepsi Co, GlaxoSmithKline (gsk).

Ezzel szemben a republikánus Trumpnak a nyers- és alapanyagokkal, iparcikkekkel, védelemmel és fegyvergyártással kapcsolatos vállalatok, valamint dohányipari cégek biztosítottak anyagi támogatást. A legtöbb pánzt adó Trump donorok: AON Corp, US Army, American Airlines Group, ExxonMobil, Smith & Wesson. További jelentős anyagi támogatók: Chevron, Monsanto, Philip Morris, McDonalds, BurgerKing, Starbucks, Lockheed Martin, Boeing, Bank of America, Caterpillar, General Electric.

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Megosztottan szavazott és Brexit-kockázatokra hívja fel a figyelmet.

A rendezett Brexitet is komolyan megszenvedné a brit gazdaság.

Csökkenéssel nyithatnak a főbb európai részvénypiacok.

Hirdetés
Előrejelzés

Valaha a SZIGET fesztivál résztulajdonosa, valaha csődbe ment vállalkozás.

Esnek a részvényárak a világ tőzsdéin, jobbára a világkereskedelem jövője miatt.

Eldurvulni látszik a vámháború, jöhet az autóscsata.

Ezt olvasta már?

Telefonon egyeztettek a kínaiak és amerikaiak »