NYSE, a tőzsdék királya

| forrás:
Invest and Trade
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

Ha már tőzsde, akkor miért is ne írnánk egy cikket a világ legnagyobb kereskedési piacáról, mely nem más, mint a New York-i tőzsde, vagy New York Stock Exchange (NYSE).

Az NYSE tulajdonosa az NYSE Euronext tőzsdeüzemeltető, amely az Archipelago Holdings és a Euronext összeolvadásából jött létre 2007. április 4-én. A tőzsde épülete a híres Wall Street 11. szám alatt található. Ezt az épületet 1978-ban történelmi jelentőségűvé nyilvánították.

Történelem

Az NYSE eredetét egészen 1792. május 17-ére lehet visszavezetni, amikor is a Wall Street 68. előtt található palántafa alatt 24 bróker aláírta a Buttonwoods Agreement-nek nevezett alapító okiratot. 1817. március 8-án készültek el az alapszabályok, ezután pedig a szervezet felvette a New York Stock & Exchange Board nevet, melyet 1863-ban rövidítettek jelenlegi formájára. A tőzsde első elnökének Anthony Stockholmot választották meg.

Az NYSE első központi irodáját az 1800-as évek elején havi 200 dollárért bérelték. A következő évtizedek alatt a tőzsde szép lassan növekedett, aztán 1896 és 1901 között a részvényforgalom meghatszorozódott.

Ennek következtében elrendelték egy teljesen új épület megtervezését. 1903. április 22-én nyílt meg az új épület, melynek építési költségei akkori áron 4 millió dollárba kerültek. A kereskedőparkett lenyűgöző látványt nyújtott, hiszen akkoriban a város egyik legnagyobb helyisége volt és a 22 méteres belmagasságot üvegtető koronázta.

A 20. században folyamatos volt a bővülés, hiszen 1922-ben, 1969-ben, 1988-ban és 2000-ben új kereskedőtermek nyíltak, bár utóbbit hat évvel később be is zárták a növekvő elektronikus kereskedés miatt.

A kereskedőparkett az információs oszlopokkal az elektronikus automatizálás kora előtt

Események

1914 júliusában, az első világháború kitörése után a tőzsde bezárt, ám november 28-án újra kinyitott, hogy háborús kötvényekkel lehessen kereskedni. 1920. szeptember 16-án bomba robbant a Wall Streeten, épp az NYSE épülete előtt. A támadásban 33-an meghaltak és több mint 400-an megsebesültek. A robbanás nyomait több szomszédos épületen, így a tőzsdén és a JP Morgan épületén sem javították ki, hogy így emlékezzenek az áldozatokra.

1929. október 24-én beütött a 20. század legnagyobb tőzsdekrachja, melyet fekete csütörtök néven illetnek azóta is. A tőzsdei pánik a gazdasági világválság egyik kiváltó oka volt. A piac csak 1954 vége felé érte el a válság előtti szintjét. A befektetők bizalmának visszanyerése érdekében az NYSE 1938. október 31-én egy új, tizenöt programból álló befektetésvédelmi programot indított el.

1987. október 19-én ismét fekete nap volt a tőzsdén, ugyanis egy hétfői napon a Dow Jones Ipari Átlag 554,26 pontot, vagyis 22,6 százalékot esett egyetlen nap alatt. Ez a tőzsde történelmének legnagyobb olyan zuhanása volt, amely egyetlen nap alatt ment végbe. Ekkor történt meg, a tőzsde történelme során először, hogy a vezetés „lecsapta a biztosítékot”. Ezzel a sokat vitatott lépéssel felfüggesztették a kereskedést.

Azóta már finomítottak az irányításon, mivel 10 százalékos esésnél egy órára függesztik fel a kereskedést, 20 százaléknál két órára, 30 százaléknál pedig másnap reggelig. Amennyiben délután történik egy 10-, vagy 20 százalékos esés, akkor csak rövidebb időre függesztik fel a kereskedést, de 30 százalék már mindenképpen az aznapi zárást jelenti. A kereskedés felfüggesztése mögött az áll, hogy a befektetőknek legyen idejük lehiggadni és újraértelmezni a pozícióikat.

Úgy tűnik, hogy az október az a hónap, amikor valamilyen válság felütheti a fejét, mert 1997. október 27-én hasonló pánik futott végig a New York-i tőzsdén. Ekkor az ázsiai piacok veszteségeinek hírére a tőzsdeindex 7,2 százalékot esett. Ez alkalommal azonban az NYSE hamar talpra állt. A 2011. szeptember 11-i terrortámadás alkalmával történt meg az, hogy a tőzsde szeptember 17-ig zárva tartott.

2006. április 21-én az NYSE bejelentette, hogy felvásárolja az Archipelagót és ezzel magát a tőzsdét is tőzsdére viszi. Az NYSE 2005. december 6-án profitorientált, tőzsdei céggé alakult át. Az új NYSE Group részvényeivel 2006. március 8. után lehetett először kereskedni. Alig egy évvel később, 2007. április 4-én az NYSE Group összeolvadt a Euronext pán-európai börzével. Az így létrejött NYSE Euronext lett az első transzatlanti tőzsdecsoport.

Nézzük most meg egy kicsit az NYSE működését belülről is. A New York-i tőzsdén az ott jegyzett vállaltok részvényeit lehet adni és venni. Az elektronikus árverési rendszeren keresztül gyorsan és mindkét fél számára a legmegfelelőbb áron történhet a kereskedés. A megbízások nagyobbik hányada már elektronikus úton zajlik. 1985. szeptember 30. óta az NYSE helyi idő szerint 9.30 és 16.00 között tart nyitva.

A kereskedőparketten folyamatos árverés megy végbe. Itt a brókerek emberi- és szakértői kapcsolatai különböztetik meg a New York-i tőzsdét a teljesen elektronikus piacoktól. Egy adott részvénnyel a parkett egy adott helyén lehet csak kereskedni. A befektetők nevében eladni, vagy venni kívánó tőzsdetagok ezen a helyen egy információs oszlop köré gyűlnek. Itt egy megbízott bróker, aki nem az NYSE alkalmazottja, hangos kiáltásokkal folytatja le az árverést, így hozva össze az eladókat a vevőkkel.

A közvetlen részvénykereskedelemhez való jogot a tőzsde 1366 „ülésének” tulajdonosai gyakorolhatják. Az 1870-es évekig ugyanis az NYSE tagjai egy ülésben ülve kereskedtek a részvényekkel. A tényleges ülőalkalmatosságoktól persze már régen megszabadultak. 1868-ban az ülések száma még 533 volt, de az évtizedek alatt ezt a korlátot többször megemelték és 1953-ban érte el a mai, 1366 üléses szintjét. A helyekre nagy volt a kereslet, mivel csak ez adott jogot a közvetlen részvénycserére.

Az ülések ára nagyjából a gazdaság állapotát követte, recessziók során esett, a gazdasági növekedés éveiben pedig emelkedett. A legdrágább ülést 1929-ben adták el, akkori áron 625 000 dollárért. Ez mai áron több mint 6 millió dollárt jelentene. Amikor 2005-ben a tőzsde összeolvadt az Archipelagóval és profitorientált vállalkozássá változott, akkor az egyesülés előtt az ülések ára 3,25 millió dollár körül körvonalazódott. Az új vállalati formában azonban a tőzsde az összes üléstulajdonost kivásárolta 500 ezer dollár készpénzért és 77 ezer darab részvényért cserébe. Az NYSE most már egyéves kereskedési jogokat árul az ülések helyett.

IPO-kal jönnek az újak

A világ legnagyobb piaca továbbra is folyamatosan bővül, köszönhetően többek között az elsődleges tőzsdei kibocsátásoknak (IPO). Évente több száz IPO szokott történni, melyek jelentős tőkebevonással járnak. Jellemzően a június szokott lenni az egyik legsűrűbb időszak a tőzsdei bevezetéseknél. 1993 óta az év ezen hónapjában átlagosan 32 nyilvános kibocsátás keretében 5,7 milliárd dollár értékű tőkebevonás történik. November és október még az, melyek élen járnak a kibocsátások összértékét és számát tekintve.

A piaci kapitalizáció tehát egyre csak növekszik. Nem kell attól félni, hogy nem lesz mivel kereskedni, sőt, mindig vannak újabb és újabb lehetőségek.

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Nem viszi el Nagy-Britanniából a Juke gyártását a Nissan.

Lassabb ütemben, de továbbra is csökken a brit gyáripar aktivitása.

A Jaguar Land Rover egy hétre leállítja a termelést három brit gyárában.

Hirdetés
Előrejelzés

Valaha a SZIGET fesztivál résztulajdonosa, valaha csődbe ment vállalkozás.

Esnek a részvényárak a világ tőzsdéin, jobbára a világkereskedelem jövője miatt.

Eldurvulni látszik a vámháború, jöhet az autóscsata.

Ezt olvasta már?

A Brexit uralhatja a héten a híreket »

4IG 825 (-4,07 ) AKKO Invest 28800 (1,41 ) ANY 1320 (-0,38 ) APPENINN 422 (-2,09 ) AutoWallis 103 (-0,48 ) BIF 302 (-1,95 ) CIGPANNONIA 264 (-2,04 ) CyBERG 1600 (-5,88 ) ELMU 34000 (-0,58 ) ENEFI 436 (1,16 ) FORRAS/OE 1550 (-8,28 ) FUTURAQUA 100 (-2,91 ) GSPARK 4650 (1,97 ) MOL 2866 (-0,28 ) MTELEKOM 442 (-0,67 ) NUTEX 29 (2,44 ) OPUS 328 (-5,48 ) OTP 13040 (0,85 ) OTT1 256 (-2,10 ) PANNERGY 744 (1,09 ) RABA 1100 (-0,90 ) RICHTER 4814 (-0,12 ) SET Group 110 (-3,51 ) TAKAREK 570 (-1,04 ) WABERERS 1400 (1,08 ) ZWACK 17150 (-0,29 )