Csak a kezemet figyeljék!

| forrás:
PrivateBanking
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Amikor ezt hallja a publikum egy jól koreografált bűvészmutatvány közben, akkor már biztosan tudhatja, hogy megvezették. Természetesen ez a célja a mutatványosnak, a mellébeszélés, a figyelem elterelése, hiszen amúgy mégis, ki lenne az egészre kíváncsi? Aztán, amikor vége van az előadásnak, a legtöbben elkezdenek gondolkozni, hogy akkor most mi is történt, hol lehet a trükk?

Valami ilyesmi jutott eszembe, amikor az elmúlt hetekben az amerikai GDP elemzésével foglalkoztam - írja blogbejegyzésében Debreczeni Csaba.

Az USA gazdasága ugyanis az első becslés napvilágra kerülésekor 0,2%-ot nőtt, majd a május végi második becslés már -0,7%-ot mutatott. Az esetet követően szinte mindenki megszólalt, elemzők, FED, de még maga a GDP számolását és eredményét közzétevő Bureau of Economic Analysis (BEA) is. A hivatal egyik blogbejegyzése szerint a szezonalitás kiigazítása következtében hiba van a modellben, mely az állam honvédelmi költéseit és a vállalatok raktárkészleteit érinti.

Erre már alapvetően felkapja az ember a fejét, hiszen hogy lehet az, hogy a világ legnagyobb gazdaságában képtelenek kiszámolni annak a teljesítményét? A hivatal nyártól egyrészt egy újfajta mutatót fog közzétenni, amelyen a költekezés és a bevételek egyszerű átlagát fogják mutatni, valamint a fent említett szezonalitást is megpróbálja kiküszöbölni. Többen már most javasolják a GDP helyett a GDI figyelését, ami a gazdaságban keletkező teljes bevételt jelenti. A kettő végtére ugyanaz, csak egyszer az egyik, másszor a másik torzít. Most éppen az a helyzet, hogy a GDI torzít felfelé, hiszen 3,7%-kal nőtt negyedéves alapon, ellentétben a GDP -0,7%-os értékével.

Hozzátenném rögtön, hogy 2007-ben a GDI év/év alapon még új csúcsra ment, akkor több mint 8%-kal növekedett, miközben a GDP már lejtmenetben volt. Ezután tudjuk mi történt... Szóval a kettő között, mint azt az ábrán is lehet látni, vajmi kevés különbség van, maximum annyi, hogy a GDI éves növekedésének átlaga 4,7%, míg a GDP 2,5%, de ez nem változtat a lényegen, ezek csak számok, a gazdaság alakulását viszont a saját bőrünkön is tapasztaljuk, és az a fontosabb.

Forrás: Bloomberg, Privatebanking

A FED egyik fő érve az volt a negatív negyedév mellett, hogy 2010-től kezdve az amerikai gazdaság az év első 3 hónapjában gyengén növekszik, de aztán az év maradék részében behozza ezt a kezdeti hátrányt. Mindez 2010 óta megfigyelhető, sőt erről még hatásos cikket is írtak. Ez persze szép és igaz, de ha megnézzük 2000-től a helyzetet (bordó oszlopok), akkor nem sok a különbség a 2010 óta vizsgált adatokhoz képest (kék oszlopok), igaz, 2010 előtt az első negyedév átlaga erősebb volt (0,95%-os növekedés 0,4%-al szemben), viszont az év többi része gyengébb, ha a mostani állapotokhoz viszonyítunk.

Forrás: Bloomberg, Privatebanking

A szezonalitás kiigazítása, javítása nagyjából annyit okozna, hogy nem lennének szembeötlő rossz évkezdetek, viszont az év további része gyengébb lenne, azaz megint csak játék a számokkal, ugyanott lennénk, ahol vagyunk. Ez a fenti ábrán is látható, amíg jó volt az első negyedév, addig az év többi része gyengébb volt annál, mint ami most, azaz 2010-től tapasztalható.

Mi lehet a konklúzió? Láttunk már ilyet, éppen két éve, 2013-ban.  Akkor a második negyedév erős lett a kezdeti gyengeséghez mérten. A bűnbak abban az évben is a túl kemény tél volt, ami megint érdekes, hiszen a telet úgy hozzák fel a gazdasági elemzők a GDP csökkenésének okaként, mintha az egy új, 2010 után kitalált évszak lenne. Pedig korábban is voltak kemény telek, sőt…

A helyzet egyértelmű, az alacsonyabb olajárból származó "plusz bevételt" a fogyasztók nem költötték el, hanem megtakarítottak, miközben éppen az energia árcsökkenéséből adódóan az amerikai olajcégek visszafogták a beruházásaikat, melynek kemény hatása volt a GDP-re.

Ez 5 éve még nem fordulhatott volna elő, hiszen akkor az USA olajimportáló ország volt, nem termelt otthon szinte semmit, de ez a palaolaj forradalmával megváltozott (hogy ennek mekkora hatása van, erről bővebben itt írunk: A világ legújabb gyémántja). Az USA-nak ezentúl erre is figyelnie kell, egy olajat termelő országnak az olajáresés rossz, csökkenti a gazdaság teljesítményét.

Szóval röviden, a gyenge gazdaság további, laza monetáris politikát indokol, majd, ha nyáron a következő adat erős lesz, akkor lehet ismét gondolkozni a közelgő kamatemelésen, mely azonban nem feltétlenül rossz a részvénypiacoknak (cikkünk erről itt olvasható: Közeleg a kamatemelés). További mennyiségi lazítás is elképzelhető azonban, ha a nyári adat csalódást kelt! Az pedig megint jó hír a részvénypiacoknak.

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

Rekordmélységről a jöttek fel brit feldolgozószektor mérőszámai.

2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély.

Az átmeneti időszak túl rövid lesz a szabadkereskedelmi megállapodásoz.

Hirdetés
Előrejelzés

Az OTP Treasury szakértői összeállították a befolyásoló piaci tényezőket.

Valaha a SZIGET fesztivál résztulajdonosa, valaha csődbe ment vállalkozás.

Esnek a részvényárak a világ tőzsdéin, jobbára a világkereskedelem jövője miatt.

Ezt olvasta már?

Jelentősen zsugorodhat a francia gazdaság »

4IG 704 (1,59 ) AKKO Invest 444 (0,11 ) ALTEO 784 (0,51 ) ANY 1220 (1,24 ) AutoWallis 79 (-1,25 ) BIF 308 (0,33 ) CIGPANNONIA 189 (2,16 ) CyBERG 1030 (0,98 ) Duna House A 3120 (0,65 ) EHEP 3400 (0,59 ) ENEFI 342 (-0,29 ) FORRAS/OE 1200 (6,19 ) FUTURAQUA 75 (-1,06 ) GSPARK 3580 (-0,28 ) KULCSSOFT 1640 (-1,20 ) MASTERPLAST 630 (2,27 ) MOL 1916 (-2,74 ) MTELEKOM 396 (0,76 ) NORDTELEKOM 31 (-0,32 ) NUTEX 30 (-1,48 ) OPUS 273 (3,02 ) ORMESTER 12150 (-2,80 ) OTP 10800 (4,15 ) OTT1 219 (4,05 ) PANNERGY 630 (-1,56 ) RICHTER 6650 (-2,35 ) SET Group 71 (0,71 ) TAKAREK 528 (0,38 ) WABERERS 810 (2,53 ) ZWACK 17150 (0,88 )