Kibérelném a feleségét

| forrás:
PrivateBanking
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A közösségi lét már nemcsak a virtuális térben valósul meg, a megosztás nem csupán rólunk szóló, általunk igen fontosnak vélt információk megosztására korlátozódik, hanem a mindennapi élet bármely tárgyára, tulajdonára. Az elmúlt évek során oly divatossá váló "sharing economy" vagyis a megosztáson alapuló, közösségi gazdaság egy mozgalom, ami naponta bővülve az életünk valamennyi területére észrevétlen belopta magát.

A megosztáson alapuló modell lényege igen egyszerű: minek nekünk saját kalapács, ha csak egyetlen képet akarunk felszögelni otthon a falra? 

Eszközeink zömét - annak ellenére, hogy jövedelmeinkhez képest relatív magas értéken kerülnek birtokunkba - csupán néhányszor vagy csak rövid ideig használjuk - írja blogbejegyzésében Szigeti Péter. Ilyen például a nyaralónk, melyben jó esetben néhány hétig tartózkodunk; naponta néhány órát vezetett gépjárművünk, de akár kerékpárunk is, melyet legtöbbünk talán csak pár napot használ egy évben. Az idő fennmaradó 90-95%-ában állnak lakatlanul, árválkodnak egy garázs mélyén, vagy 360 napon keresztül kerülgetjük őket a lakásban, miközben jelentős amortizáción esnek át, adott esetben még adófizetési kötelezettségünk is keletkezik birtoklásuk után.

A fenti eszme egy olyan generáció felnövekedésével egy időben bontakozott ki, megfelelő táptalajra hullva, melyben egyre kevésbé van jelentősége a tulajdonlásnak, és egyre inkább előtérbe kerül a használat, ami magasabb hatékonyságot, ma divatos szóhasználattal élve fenntarthatóbb, környezettudatosabb helyzetet eredményez.

Nem most kezdődött

A gondolat nem új keletű, már a 70-es évek végén jelent meg tanulmány közösségi fogyasztás témában, közös autóhasználat lehetőségére fókuszálva. 80-ban megjelent az Időbank, 2005-ben a Zopa peer-to-peer landing site-ja, majd a Greendesk, mely közösségi irodapiacon tevékenykedve munkaterület megosztással foglalkozik.

Akkor mégis, mi az újdonság?

2008-ban megjelentek az okostelefonok, az android alkalmazások és az App-store. Ezek megjelenésétől kezdve pillanatok alatt lehet üzleti partnerek tömegével kapcsolatot teremteni az egész világon, melyre csak rátett egy lapáttal az akkoriban kirobbant gazdasági válság nyomán felszabaduló munkaerő, valamint a racionalizálás igénye. A mai startup világban alapvető paradigmaváltáson esünk át, s talán a fogyasztói társadalom évszázados trendje válthat előjelet. A fent említett késői generációk másfajta attitűdje mellett emberek tömegei rendelkeznek mindenféle hordozható kommunikációs eszközzel, internet-hozzáféréssel, mindezt bárki számára elérhető áron.

Az Uber, mint a legnagyobb startup a maga 50 Mrd $-os becsült értékével és mindössze 6 éves múltjával immáron felveszi a versenyt a közel évszázados múlttal bíró mamutok kapitalizációjával, mint a Ford vagy a GM, s egyben bekerült az 500 legnagyobb vállalat közé e mérőszám alapján. Mialatt a második legnagyobb startup, az Airbnb 20 Mrd $-os becsült értékével és 2008-as megjelenésével majdhogynem akkora, mint a Hilton vagy a Mariott, de már megelőzte a Hyatt-ot. Azóta számos hasonló alkalmazás jelent meg, mint például a mumbai székhelyű OlaCabs, a malaysiai MyTeksi, a Latin-Amerikában népszerű EasyTaxi, vagy mindezek hajós verziójára készült applikáció, a Boatbound.

Forrás: PrivateBanking

Közel a trendforduló?

Ahogy lenni szokott hasonló divathullámoknál, alighogy a "sharing economy" kifejezés nemrégiben bekerült az Oxford Dictionary-be, máris elkezdődtek a bajok. Ezt mutatják egyrészt az azonos iparágban tevékenykedő, ámbár a piaci viszonyokhoz rugalmatlanabbul alkalmazkodó dolgozók egyre hevesebb negatív megnyilvánulásai. Európa-szerte 30 000 taxis tüntetett tavaly az Uber ellen.

Másrészt egyes világvárosok vezetőinek szocialista időket idéző intézkedései: Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban törvényi nehézségekbe ütköznek az Uber sofőrök: 2015-ben a Kínai Közlekedési Minisztérium tilalmat vezetett be ellenük, Dél-Koreában az év végével, Taiwanban tavaly év végétől illegális tevékenység az uberezés, ahogyan Delhiben is tilalom alatt áll december óta egy ubersofőr által állítólagosan elkövetett erőszak miatt. S habár a világ 190 országának 34 000 városában jelenlévő Airbnb újabb sikereket ér el (mint például a márciusi USA-embargó lazítás óta eltelt időben a kubai rövid távra kiadó ingatlanok számának megduplázódása), ezen a területen ugyancsak állami intézkedések meghozatalával maximalizálják az Airbnb-n keresztül rövid távra kiadható szállásnapokat Berlinben és Amerika-szerte adóelkerülésre, valamint a helyi bérleti árak emelkedésére hivatkozással.

Hogyan tovább?

Van még potenciál. Hisz a jóléti társadalom kialakulásával párhuzamosan felhalmozódó, kihasználatlan eszközeink megosztásának gondolata, a közös fogyasztásban rejlő kapacitások előnyeivel együtt,  a környezettudatosság és a közösségi érzés humbugjába csomagolva egy erre fogékony generáció számára, korunk etikus életszemléletébe tökéletesen beleilleszthető.

Azonban az újdonság iránti vágy csökkenésével, az idegenekben és a közösségben való bizalom megingásával, vagy akár a megosztott eszközbirtoklással, a magántulajdon hiányának demotiváló érzésével kalkulálva a rendszer olyan gyorsan hanyatlik, amilyen gyorsan felépítette önmagát. Hisz a világ financiális értelemben gazdagabb része pontosan a magántulajdon lehetőségének motiváló erejével nőtte ki magát. A hatékonyság növelése tehát nem az egyetlen szempont.

Míg azonban a világ rádöbben, hogy hosszú távon a gazdasági bővülést nem virtuális közösségépítéssel és lájkokkal, hanem valós gazdasági termeléssel lehet elérni, addig a folyamat bizonyára rohamléptekben folytatódik. A lakások, a szálláshelyek, a közlekedési eszközök, az emberi szaktudás, az oktatás, a szolgáltatás és a gyártás megosztásán túlmenően talán a tendencia végének közeledtét jelző vadhajtások is megjelentek már. Említhetnénk a kutyák elszállásolásával foglalatoskodó DogVacay-t, avagy az Airbnb-nél is rövidebb időtávra, és sokszor csak bizonyos helyiségeket felajánló Airpnp-ot, melynél akár néhány órára is bérelhetünk szállást, vagy percekre illemhelyet. A tendencia kétségkívül tovább folytatódik, s a folyamatnak bizonyára lesznek még ennél is extrémebb megnyilvánulásai. Cseppet sem csodálkoznék, ha közösségi-megosztós berkekben hamarosan hétköznapivá válna a kijelentés: "kibérelném a feleségét".

Hirdetés
Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Hirdetés
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Apokaliptikus fejleményekre felkészítő forgatókönyvek is készülnek a brit...

Hirdetés
Előrejelzés

Elemzők szerint a FED szerdai 25 bázispontos kamatemelése a dollár értékének...

Lassulhat az áremelkedés az építőiparban, a létszámcsökkenés már...

Májusban az üzemanyagok ára emelte a jegybanki célérték közelébe az infláció...

Ezt olvasta már?

Alapos libikóka az alapoknál »

4IG 3520 (-1,12 ) ALTEO 710 (2,16 ) ALTERA 790 (-0,63 ) APPENINN 615 (-0,65 ) BIF 1900 (-0,52 ) CIGPANNONIA 422 (-3,43 ) EHEP 2060 (5,64 ) ELMU 27200 (0,74 ) ENEFI 198 (-7,48 ) ESTMEDIA 120 (13,21 ) FHB 580 (-2,03 ) FUTURAQUA 61 (-4,39 ) GSPARK 3350 (1,21 ) KONZUM 3160 (-2,47 ) KULCSSOFT 1210 (-3,20 ) MASTERPLAST 630 (0,80 ) MOL 2652 (-1,56 ) MTELEKOM 414 (0,12 ) NORDTELEKOM 44 (-3,72 ) NUTEX 36 (-3,19 ) OPUS 702 (-1,27 ) ORMESTER 1750 (1,74 ) OTP 9740 (-2,06 ) OTT1 298 (2,76 ) PANNERGY 690 (-1,43 ) PLOTINUS 5950 (6,25 ) RABA 1395 (-1,76 ) RICHTER 5280 (-1,03 ) SET Group 257 (-1,53 ) WABERERS 3430 (0,29 ) ZWACK 17600 (-0,28 )