Közeleg a kamatemelés, megmondjuk, mit tegyél!

| forrás:
PrivateBanking
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Lassan nem vita tárgya az, hogy az USA hamarosan elkezdi a kamatemelést, miközben a világ többi része, így Európa, Japán és Kína is éppen beleveti magát az egyre lazább monetáris politikába azzal a céllal, hogy a likviditásbőséggel gazdasági növekedést, és így inflációt érjen el. De vajon mi lesz az eredője annak, hogy ha a tengerentúlon emelkedő kamatokat látunk, míg a világ többi részén nem?

Ez az a kérdés, amivel szerintem méltatlanul keveset foglalkoznak, pedig, ha abból indulunk ki, hogy a FED laza politikája az egész világot megbolygatta, akkor nem hibázunk nagyot, ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy ez fordítva is így lesz, azaz a szigorítás is hatással lesz mindenkire - írja friss blogbejegyzésében Debreczeni Csaba.

Jelenleg a FED döntéshozói átlagban 2015-re 0,5% 2016-ra 1,5%, 2017-re 3% körüli irányadó rátát vizionálnak. És most tegyük fel a következő kérdést: 

Mibe fektetne szívesebben: 3%-os kamatot fizető, 10 éves amerikai kötvénybe, vagy 3%-os kamatot fizető, 10 éves magyar kötvénybe?

Válaszok:

1. az amerikai kötvénybe

2. az amerikai kötvénybe

Mert körülbelül ilyen lehet a preferenciája a befektetők többségének, feltéve, ha a kötvények világából indulunk ki, és kötvényeket tartania kell sokaknak, nyugdíjalapoknak, biztosítóknak, viszontbiztosítóknak, befektetési alapoknak és még sorolhatnánk napestig.

A Gallup legutóbbi felmérésében viszont azt kérdezte meg a válaszadóktól, hogy ha lenne egy esetleges kamatemelés, akkor elfordulnának-e a részvényektől, és eladással reagálnának-e egy ilyen lépésre? A válaszok elsőre meglepőek. Bár a jövőt próbálják meg kitalálni, mégis szerintem sokkal fontosabbak, mint a múltbeli trendek utólagos kommentálása. Ezek szerint mindössze a befektetők 23%-a adná el a részvényeit, mindegy, hogy még aktív, vagy már nyugdíjas egyénről van szó.

Forrás: Gallup, PrivateBanking

Forrás: Gallup, PrivateBanking

Viszont a képet kicsit árnyalja, hogy az alacsony hozamok következtében mindössze a nyugdíjasok 17%-a, az aktívak  csak 11%-a növelte a részvénykitettségét.

Ez egybe is esik azzal, hogy az amerikai háztartások (és itt most nem a leggazdagabbakra vagy a vállalatvezetőkre kell gondolni) részvénykitettsége bár növekedett az utóbbi években, még mindig messze van a 2000-es évek elején tapasztalttól.

Forrás: Gallup, PrivateBanking

Elsőre talán furcsán hangzik, de ha megvizsgáljuk az USA fő részvényindexét, akkor látszik, hogy kamatemelések után 6 hónappal a hozam átlagosan 1,5%-kal emelkedett, míg ha valaki 12 hónapot várt, akkor már 5%-kal gazdagodhatott. 1971 és 2014 között a 6 hónapos átlaghozam 5,2% volt, míg az éves 9%. Hasonló analógiára épülve, kamatcsökkentés után a 6 hónapos átlaghozam 6% feletti, a 12 hónapos hozam pedig a 10%-ot is meghaladja.

Forrás: Bloomberg, PrivateBanking

Akiket viszont súlyosabban érhet egy emelkedő amerikai hozamkörnyezet, elsősorban azok, akik rossz folyó fizetési mérleggel rendelkeznek, azaz magas külső finanszírozásra vannak szorulva.  Ez a "fragile-five" azaz a törékeny ötös, nevezetesen: Törökország, Brazília, India, Dél-Afrika és Indonézia. Közülük Brazília emelkedik ki, mint a legtöbb devizatartalékkal rendelkező ország. Mindenképpen tőkekiáramlásra kell felkészülni, egy esetlegesen szigorúbb monetáris politika miatt, a fent említett piacokon.

A fentiekből az látható, hogy ha az alapkamat emelkedő pályára kerül, akkor már nem lesz mindegy, hogy a befektetőnek milyen eszközben van kitettsége, azaz meg kell válogatni az eszközöket. A múltbeli részvénypiaci hozamok az indikálják, hogy a részvénypiacokon nem lehet nagy gond 1 éves időtávon, mint ahogy azt gondolom, hogy a hosszú lejáratú kötvények hozama sem fog jelentősen emelkedni. Viszont akik jelentős külső forrásokra, vagy USD hitelekre hagyatkoztak, azokat kerülni érdemes.

Hirdetés
Hirdetés
Brexit

2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély.

Az átmeneti időszak túl rövid lesz a szabadkereskedelmi megállapodásoz.

Nem lesz lehetséges az akadálytalan kereskedelem az EU-val.

Hirdetés
Előrejelzés

Az OTP Treasury szakértői összeállították a befolyásoló piaci tényezőket.

Valaha a SZIGET fesztivál résztulajdonosa, valaha csődbe ment vállalkozás.

Esnek a részvényárak a világ tőzsdéin, jobbára a világkereskedelem jövője miatt.

Ezt olvasta már?

A PortfoLion 2,4 millió dollárt fektet be »