Ha világvégére nem is, de a gazdaság jelentős növekedésére sem számítanak a nemzetközi pénzügyi szakemberek 2013-ban – számol be az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete és az IMA (Institute of Management Accountants), a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát kutató szervezetének közös kutatása. A 2012 harmadik negyedévét vizsgáló és immáron 15-ik alkalommal megjelenő „Világgazdasági Helyzetfelmérés” (Global Economic Conditions Survey) összesen 2,500 nemzetközi – köztük hazai – pénzügyi-és könyvviteli szakember megkérdezésén alapul.
A kutatásból kiderül, hogy nemzetközi szinten a megkérdezettek 67 százaléka (szemben az előző negyedév 64 százalékhoz képest) véli úgy, hogy a globális gazdasági kilátások stagnálni vagy egyenes romlani fognak a ránk váró időszakban. A trendnek megfelelően az üzleti bizalmi index is tartósan alacsony szinten tartózkodik: ezúttal csak a felmérésben résztvevők alig 19 százaléka (az előző ciklus 21 százalékéval összevetve) számolt be javulásról, 41 százalékuk (szemben a korábbi 39 százalékkal) szerint azonban egyértelmű csökkenés volt megfigyelhető.
A részletesebb analízis arra is rávilágít, hogy a bizalom hiánya a reálszférában bekövetkezett komoly változásokra is visszavezethető. Olyan kulcsfontosságú mutatószámok, mint a finanszírozáshoz való hozzáférés, a foglalkoztatottság vagy a beruházások száma a vizsgált időszakban minimum stagnáltak, de inkább visszaestek. A tanulmány készítői szerint a leginkább érintettek és így a legnagyobb vesztesek kétségtelenül a kis- és közepes vállalkozások közül kerültek ki.
A régiókat összehasonlítva figyelemreméltó az egyébként rendszeresen optimista ázsiai-csendes-óceáni térségben mért alacsony üzleti bizalom. A visszaesés valószínűsíthetően a kínai gazdaság lassulásához vezethető vissza. Az elkeseredés forrása azonban meglepő módon nem Kína, sokkal inkább azon környező országok, akik nem csak a szomszédos, de az adósságválsággal küzdő európai gazdaságot is megszenvedik. Az amerikai illetve a nyugat- európai régió válaszadói ezzel szemben nem várt, kismértékű optimizmusról számolnak be, mely főleg az elnökválasztásnak illetve az Európai Unió szuverén adósságválság ellen megfogalmazott határozott pénzügyi lépéseinek köszönhető.
Gazdasági- és politikai klímaváltozás Közép- és Kelet-Európában
A felmérésben résztvevők közül ezúttal is szűkebb régiónk pénzügyi szakemberei bizonyultak a legpesszimistábbnak. A válaszadók mindössze 16 százaléka számít a közeljövőben a gazdaság fellendülésére és alig 10 százalékuk számolt be az üzleti bizalmi index javulásáról. A mérőszámokat hosszútávon vizsgálva azért némileg megnyugodhatunk: az előző negyedévek során az arányok hasonlóan alakultak, sőt, a gazdaság javulását illetően 4 százalékos emelkedés figyelhető meg, az előző időszak 12 százalékéhoz viszonyítva.
A magyar válaszadók ugyanakkor ismételten bizakodóbbak régiós társaiknál. A hazai ACCA képesítésű szakemberek 18 százaléka szerint számíthatunk pozitív irányú elmozdulásra a közeljövőben, mely ugyanakkor így is egy százalékkal alacsonyabb az előző negyedévhez képest (19%).
„A magyar válaszadók – csak úgy, mint az előző negyedévben – valamivel optimistábbak a régió más országaihoz viszonyítva, ám még így is jelentős a különbség a nyugat-európai szakemberekhez képest” – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. „A pozitív eltérés azonban nem a hazai válaszadók hirtelen jött lelkesedésének, sokkal inkább a környező országokban tapasztalható politikai fordulatoknak köszönhető” – tette hozzá Benesova.
A gazdasági nehézségek mellett, 2012 harmadik negyedévében, a régió sok országában a politika játszotta a főszerepet. Ukrajnában és Romániában is a választásokkal magyarázzák a gazdaság lelassulását, hiszen stabil kormányzati irányítás nélkül számos infrastrukturális befektetés hiúsult meg vagy került parkolópályára. Szlovéniában is komoly visszahúzó szerepe volt annak, hogy a kormány képtelen volt konszenzusra jutni az országot sújtó gazdasági krízissel és a bankszektor kihívásaival.
