Durva szinten az állomány

A Lehman Brothers csődjét követően, 2008-ban a globális adósság nagysága 57 trillió dollárt tett ki. Az utána eltelt hat év leforgása alatt az államoknak, háztartásoknak, cégeknek, pénzügyi intézményeknek sikerült ezt az adósságállományt 199 trillió (199 ezer milliárd) dollárra feltornászni, vagyis a világ által megtermelt GDP két és félszeresére!

Csak Peruban, 2010 és 2015 között, öt év leforgása alatt – kizárólag a magánszféra – százötvenszeresére növelte adósságállományát. A perui cégek és bankok idénre százötvenszer annyi, amerikai dollárban jegyzett, kötvényt – adósságot – bocsátottak ki és értékesítettek, mint öt évvel korábban. Kozul-Wright szerint szinte semmilyen esélyt nem látni a fejlődő és feltörekvő világhoz tartozó országokban a magánszféra, a vállalatok, bankok és háztartások által felhalmozott gigantikus adósságok visszafizetésére.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az oka ennek a folyamatnak az, hogy folyamatosan, tartósan veszít értékéből a nyújtott hitelek fedezete. „Korábban az adósságok fedezetét a magas és tartósan emelkedő nyersanyag- és energiahordozó-árak jelentették. Viszont rendkívül gyorsan véget ért az úgynevezett nyersanyagár szuperciklus. Eközben egyáltalán nem várható belátható időn belül a jelenlegi szegényesnek tűnő szinthez képest erőteljesebb globális gazdasági növekedés – sem Amerika, sem Nyugat-Európa, sem Kína, sem Japán nem tud kiugró teljesítményt produkálni. A dollárkamatok közben felfelé indulnak és felértékelődik maga a dollár is. Totálisan az ellenkezőjébe ment át a globális piaci helyzet, mint ami 2012-2013-ban tapasztalható volt” ­– indokolja a szakértő.

Csődtől kell félni?

Az Egyesült Államokra nézve is nagyon negatív hatást fog gyakorolni, ha kitör az adósság-cunami.

„A Fed mellesleg nem utolsósorban éppen a most tárgyalt probléma felismerése miatt mutatott az utóbbi hónapokban visszafogottságot: a belső nyomás dacára sem emelt kamatot, igyekezett kordában tartani a dollár erősödési folyamatát.”

Kozul Wright szerint először az egyoldalúan a nyersanyagáraktól és a dollár helyzetétől függő nemzetgazdaságok fognak szabályosan csődbe kerülni – várhatóan a következő egy-másfél éven belül. Ezen országokból már beindult a tőkekivonás, napról napra dollármilliárdokat vesznek ki fejlődő- és feltörekvő piaci papírokból. A Goldman Sachs (lásd az erről szóló Alapblog cikket) hirtelen felszámolta a Brazíliára, Oroszországra, Kínára és Dél-Afrikára (BRICS) fókuszáló hatalmas alapját.

„Ez előre leképezi a tőkekivonás várható jelentőségét. Ez egy dominójáték: a nyersanyag és energiahordozók árának zuhanása előbb az érintett országok devizáinak gyengülését idézi elő, majd állam- és vállalati kötvények árfolyamát támadja meg, végül beindul a tőkekivonás és bekövetkezik a csőd.”

A közép-európai országok devizái és kötvényei korábban fogják megsínyleni a valószínűsíthetően bekövetkező globális adósságválságot, mint a vezető tőkés országok. A hitelminősítők pedig inkább le-, mintsem felértékelni fogják ennek a régiónak az államait. „Logikus következmény, hogy nem fogja Önöket sem megkímélni a kötvénypiacokról menekülők áradata” – zárta az interjút a szakértő.