A jelentést tárgyalták

A tárcavezetők Brüsszelben tartott szokásos havi értekezletükön tárgyalták meg a nem teljesítő hitelekről szóló jelentést. A tavalyi év végén közel ezermilliárd euróra rúgott az uniós bankok rossz adósságainak értéke, ami a teljes hitelállomány 5,1 százalékát, az EU bruttó hazai össztermékének (GDP) pedig 6,7 százalékát tette ki.

A sajtó jelentései szerint különösen Olaszországot és Spanyolországot sújtó probléma kezelésére a pénzügyminiszterek mások mellett azt javasolták, hogy növeljék a bankfelügyeletek jogköreit, kényszerítsék a bankokat tőketartalékaik emelésére, és fejlesszék a nem fizető hitelek másodlagos piacát.

„A nem teljesítő hitelek problémát jelentenek a bankszektor számára, melyre eddig főként nemzeti szintű megoldásokkal álltak elő” – mondta Toomas Toniste, az EU soros elnökségét ellátó Észtország pénzügyminisztere. „Fel kell szabadítanunk ezeket a forrásokat, ellenállóbbá kell tennünk a pénzügyi rendszerünket, és meg kell előzni, hogy a jövőben ismét problémát okozhassanak a nem teljesítő hitelek” – tette hozzá.

Dombrovskis üdvözölte a döntést

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke sajtótájékoztatóján üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy fel kell gyorsítani a probléma megoldását célzó intézkedéseket. Elmondta továbbá, hogy ugyan az utóbbi hónapokban mérséklődött a nem teljesítő hitelek állománya, a csökkenés üteme túl lassú.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A probléma eltérő mértékben érinti az unió tagállamait: Svédországban például mindössze 1 százalék körül van a rossz adósságok aránya a teljes hitelállományban, Görögországban azonban ez a szám 46 százalék, Olaszországban pedig 15 százalék. Szakértők szerint a rossz adósságok egy bizonyos szint felett csökkentik a bankok hitelezési képességét, s ez visszafogja a beruházásokat és lassítja az európai gazdaság fellendülését.