Így az állami tulajdonban lévő társaság szakmai felügyeletébe kerül azoknak a nemzetbiztonságilag is fontos állami feladatokat ellátó informatikai rendszereknek az üzemeltetése és továbbfejlesztése, amelyek megszerzésével biztosítható a nemzeti adatvagyonra vonatkozó törvényi előírások teljesítése – tájékoztatta a NISZ pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a cégvásárlást szabályozó részvény-adásvételi szerződés tavaly decemberi aláírását követően a NISZ lefolytatta az átvételhez szükséges tárgyalásokat. Az állami tulajdonba kerülés egyik utolsó feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal is megvizsgálta a vásárlást, és januárban jóváhagyta a tranzakciót. Február 28-án megtörtént a pénzügyi zárás, amelynek eredményeképpen március 1-jétől az IdomSoft felett a tulajdonosi jogokat a NISZ gyakorolja. Az IdomSoft 100 százalékos részvénycsomagjáért a NISZ 1 milliárd 321 millió forintot fizetett.

A kormány tavaly novemberben határozott arról, hogy megvizsgálják az IdomSoft közvetett állami tulajdonba vételének lehetőségét annak érdekében, hogy egyes, az állam működése szempontjából kiemelten fontos informatikai rendszerek működtetése, illetve folyamatos fejlesztése a jelenleginél költséghatékonyabb, ugyanakkor magasabb biztonsági szintű legyen – emlékeztetett a NISZ. A cél az volt, hogy a vállalat feletti tulajdonosi jogokat a NISZ gyakorolja, és a nemzeti fejlesztési miniszter szakmapolitikai felügyelete mellett működjön.

Az IdomSoft fő üzleti tevékenysége informatikai szolgáltatások nyújtása. Tevékenysége döntő részét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) számára nyújtott informatikai szolgáltatások jelentik. A társaság az elmúlt csaknem másfél évtizedben több mint ötven, a közigazgatás alapműködését meghatározó, az állampolgároknak is szolgáltatásokat nyújtó informatikai rendszert fejlesztett. A különböző hivatalokban történő adatfelvételek, nyilvántartások kezelése, működtetése, okmányok megszemélyesítése, kiadása, valamint hatósági ellenőrzések ezekre az informatikai rendszerekre épülnek. Példaként említi a közlemény egyebek mellett a személyi igazolványokat, lakcímkártyákat, biometrikus útleveleket, jogosítványokat, egyéni vállalkozói igazolványokat, parkolási igazolványokat, magyar igazolványokat, hatósági erkölcsi bizonyítványokat, külföldiek tartózkodási engedélyeit, forgalmi engedélyeket, törzskönyveket, anyakönyvi okmányokat, bűnügyi nyilvántartásokat, választási, valamint honosítási rendszereket.