A januári meleg hetek bizonyosan nem tesznek jót az idei termésnek. Duzzadnak ugyanis az orgonákon a rügyek, a tulipánok kibújtak a földből, a kertekben virágzik sokhelyütt az ibolya.

Megkondultak a vészharangok

Jóllehet a haszonnövények eleddig nem hagyták magukat félrevezetni, mégiscsak megkondultak a vészharangok. Merthogy egyelőre folytatódik a meleg tél, s ha ez így lesz februárban is, akkor bizonyosan gondok lesznek az agráriumban.

Márpedig a kormányzat évről évre óriási összegeket költ a mezőgazdaság támogatására. Tavaly több mint 690 milliárd forint volt az előirányzat, s jóllehet a károk mérséklésre is jutott pénz, a cél mégiscsak az ország élelmiszerellátása, az agrártermelés fejlődése, s a gazdaságok helyzetének javítása volt.

Magyarországon hagyományosan emberek millióinak a megélhetése kötődik a mezőgazdálkodáshoz. Az ország 9 millió 303 ezer hektárnyi területének csaknem nyolcvan százaléka termőterület. Ezen belül a legutóbbi, 2012-es adatok szerint – 5 millió 338 ezer hektár mezőgazdasági és 1 millió 928 ezer hektár az erdőterület nagysága, a mezőgazdasági terület 57, az erdő 21 százalékot foglalt el. A szántóterület 46 százalékos aránya (4 millió 324 ezer hektár) az európai országok közül Dánia után a második legnagyobb volt.

Nőtt a mezőgazdaság szerepe

A támogatások fenntartását, az agrártermelés erősítését indokolja az is, hogy a mezőgazdasági  úgynevezett ,,kibocsátás” értéke egy százalékkal, az állattenyésztési ágazaté 10 százalékkal nőtt az utolsó értékelt évben, 2012-ben az azt megelőző évhez képest. Tovább növekedett az agrárgazdaság részesedése a nemzetgazdasági exportból. Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export csaknem 10 százalékát adta a korábbi esztendei 7,4 százalékhoz képest. A vidékfejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint, 2004-óta az agrárexport mintegy két és félszeresére nőt, a kivitel 83 százaléka az Európai Unióba irányult.

Bár az elmúlt év összesített adatai csak ezután kerülnek napvilágra, az előzetes értékelések szerint egységes területalapú támogatás alapján a gazdálkodók 233 euróhoz, várhatóan 66 ezer forinthoz juthattak hektáronként. Ami az állattenyésztést illeti, a kormány 2013-ban is fizetett különleges tejtámogatást, ez a forma 2010-től áll rendelkezésre. Ennek alapján a tejtermelő gazdák évente majdnem 45 millió eurót, mintegy 13 milliárd forintot kapnak. Ez a támogatás 2012-ben 9,09 forint volt egy kilogramm tejre számítván, 2013-ban várhatóan 9,10 forint lesz az összeg a végelszámolásnál.

Az állattartókat segítette a többi között a Kérődző Szerkezetátalakítási Program az idén, amely alapján 12,6 milliárd forintnyi támogatáshoz juthattak a húsmarha- és a juhtartó gazdák. A program feltételei között volt, hogy 80 állatonként egy teljes munkaidős alkalmazott kell foglalkoztatni, vagy a termelő árbevételének 10 százalékát kellett beruházásra költeniük. Az iskolatej program támogatása 2013-ban 300 millió forinttal emelkedett, így már 1,5 milliárd forintnyi keretösszeg állt rendelkezésre, hogy az általános iskolás, és óvodás gyermekek friss, egészséges termékekhez jussanak.

Hatalmas összegek mennek az agrártámogatásra

Az agrártámogatás kérdése már csak az elköltött hatalmas összegek miatt is a politikai csatározások középpontjában áll. Tavaly  az keltett különös indulatokat, hogy az Európai Biztosság, a nem kellő alapossággal ellenőrzött folyósítások miatt, tizennégy tagállamától – közöttük Magyarországtól – száznyolcvanmillió euró agrár támogatási összeget kért vissza. Ebből Magyarországra nagyjából ötmillió euró jutott, s több mint hárommillió eurót vidékfejlesztés címén is követelt a bizottság.

Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy miközben a  Közös Agrárpolitika európai uniós költségvetése mintegy 11 százalékkal csökkent, addig Magyarország a korábbi 10,4 milliárd euró helyett 12,3 milliárd euró agrártámogatást kap 2014-20 között. Amint azt a Vidékfejlesztési Minisztérium megerősítette, ezzel Magyarország részaránya a Közös Agrárpolitika költségvetéséből a korábbi 2,36-ról 3,19 százalékra emelkedik.

A Magyarországra a következő években jutó közvetlen támogatások összege 1,9 milliárd euróval, azaz több mint 500 milliárd forinttal nő 2007-2013-hoz képest. A magyar támogatási szint továbbra is az európai uniós átlag közvetlen közelében marad.

Az eget kémlelik, a hőmérőt nézik  a gazdák

A gazdák persze ezekben a napokban is az eget, a hőmérőt kémlelik, hiszen az időjárás alakulása, a környezet hatásai alaposan átalakíthatják a terveket. Ezek a nem mellékes tényezők az utóbbi esztendőkben ugyanis nem nagyon kényeztették el a mezőgazdálkodásból élőket. Az elmúlt időszakban a belvíz, az aszály nehezítette az agráriumból élők dolgát. A mostani meleg napok nem sok jóval kecsegtetnek. De majd elválik, a bizonytalan kezdet után, jó év is jöhet az agráriumban.