Magyarország energiagazdálkodása nem csak a rezsiharc miatt, hanem a jövő elképzeléseit illetően is a figyelem középpontjába került. Mint a Tőzsdefórum is beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a közelmúltban megállapodott a paksi atomerőmű továbbfejlesztéséről. Ennek alapján az oroszok két, 1200 megawatt teljesítményű blokkot építenének 10-12 milliárd euróért (több mint háromezermilliárd forintért). A beruházáshoz Moszkva nagyjából tízmilliárd eurós, a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelt nyújtana 30 éves lejáratra.

Társadalmi viták keresztüzében

A komoly társadalmi vitát kiváltott döntés után nyilatkozatok tömkelege látott napvilágot. Köztük egy érdekes bejelentés a kiszemelt fő kivitelező a Roszatom nevű orosz vállalat részéről. Jóllehet még alig száradt meg a tinta a két ország közötti megállapodási szerződésen, a cég vezetői máris siettek a nyilatkozattal: a Roszatom negyven százalékosra tervezi a magyar beszállítók arányát, amikor elindul a paksi atomerőmű tervezett bővítési tenderén.

A többi között ez is érdekes fényben tünteti fel azokat találgatásokat, amelyek a Pécs környékén a föld alatt fekvő természetes nemzeti nyersanyag vagyon jövőbeli sorsát illetik már jó ideje. Sok szakember régóta hajtogatja, hogy a mecseki uránbányászat újra indítása komoly társadalmi haszonnal járna. A létrejövő munkahelyek hozzá járulhatnának a Pécset és környékét az utóbbi esztendőkben alaposan érintő elvándorlás megállításához, segítené a térség gazdasági fejlődését.

Nem mérnöki fantazmagória

A paksi megállapodás arra is rávilágított, hogy egyáltalán nem mérnöki fantazmagória, hanem nagyon is tudatos elképzelés alapján kezdődött meg 2012-ben a mecseki uránbányászat huszonegyedik századi lehetőségeinek feltérképezése. A kormány ugyanis akkor döntött a mecseki uránérc bányászat esetleges újraindításának, s a reorganizáció gazdaságossági és társadalmi feltételeinek vizsgálatáról.

A Mecsekben a múlt század ötvenes éveitől egészen a kilencvenes évek végéig bányásztak uránt. Felmérések szerint a föld alatt 1000-1500 méteres mélységben legalább harmincezer tonnányi fémurán lapul. Ezt kutatások igazolták. Ennél nagyobbra becsülik a még kutatásokkal meg nem erősített készleteket. A Wildhorse nevű ausztrál cég komoly kutatómunkát végzett a terület lehetőségeinek feltárásában, s oroszlán szerepet vállalat az urán bányászatával kapcsolatos ellenérzések eloszlatásában.

Ugyancsak a tények közé tartozik, hogy másfél évvel ezelőtt megalakult a Magyar Urán Zrt. a Wildhorse, a kővágószőlősi önkormányzat és két állami tulajdonú cég, az MVM Zrt., valamint a bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-elhelyezési program föld alatti kutatási fázisának irányítója, a Mecsekérc Zrt. részvételével. Az állami részvétel ugyan csekélyke volt a létrejött együttműködésben, de mégis jelzés értékű. Most a paksi atomerőmű fejlesztés bejelentése után úgy tűnik egyáltalán nem véletlenül.

Milliárdokat költene a Wildhorse

Két esztendővel ezelőtt még sokan mosolyogtak, amikor az előbbiekben említett Wildhorse cég azt jelentette be, hogy súlyos milliárdokat költene a Mecsek alatt rejlő másik fontos, a magyar nemzeti nyersanyag vagyon részét képező, szén kiaknázásra. Akkor azt nyilatkozták a vállalat képviselői, hogy legalább nyolcvanmilliárd forintot költenének az elkövetkező esztendőkben erre a célra.

A Wildhorse Energie megvalósíthatósági tanulmányt is készített. Amint akkoriban a magyar sajtó is beszámolt róla: a megvalósíthatósági tanulmány jelentős széngázpotenciálról számol be a mecseki szénmezők föld alatti elgázosítási (UCG) lehetőségeivel kapcsolatban. A tanulmány valójában egy több mint 400 megawatt kapacitású energiatermelő projekt megalapozását szolgálja, amelynek első lépcsője a 130 megawattos bemutató üzem és egy erre települő 61 megawattos kombinált gázciklusú erőmű.

Mennyire voltak tudatosak az elképzelések, akkor, másfél évvel ezelőtt? Az említett tanulmányban az állt: a társaság, mármint a Wildhorse azzal számol, hogy mindkét egység 2014 negyedik negyedévében kezdheti meg működését a Pécstől északnyugatra található Váralja régióban.

Csúsznak, de megvalósulnak a tervek

A nagyszabású tervek azóta módosultak, de, ami a lényeg élnek.  Három év múlva a szén föld alatti elgázosításán alapuló, 50 megawattos erőművet indítana a Mecsekben az ausztrál és londoni tőzsdén jegyzett Wildhorse Energy – ismertette a Népszabadság című napilap tavaly decemberben,  hivatkozva Chris Dinsdalere, a Wildhorse Energy Hungary Kft. pénzügyi igazgatójára. A tervezett beruházás értéke mintegy 90 millió euró. Az igazgató megerősítette: a 400 megawattos projekt távlati terve továbbra is él, de első lépcsőben most az 50 MW-os egység megvalósításáról döntöttek.