A parlament múlt szerdán fogadta el az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket, az MNB-hez azonban már most több megkeresés érkezett a hiteladósoktól ezzel kapcsolatban.

Korai még panaszt tenni

Windisch László hangsúlyozta, hogy az elszámolás kapcsán még korai panaszokkal felkeresni az MNB-t; az érintett ügyfeleknek most nincs más dolguk, mint megvárni, hogy a pénzintézetek elvégezzék a számításokat és megküldjék az elszámolásokat. Aki nem ért egyet az elszámolás tartalmával, annak elsőként – az elszámolás kézhezvételétől számított 30 napon belül – a pénzintézetet kell majd megkeresnie panaszával. Ha pedig a probléma így sem rendeződik megnyugtató módon, a törvény előírása szerint az MNB-nél működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) kell fordulnia. A PBT lesz jogosult eldönteni a vitát, függetlenül attól, hogy a pénzintézet tett-e alávetési nyilatkozatot a konkrét eset kapcsán – mondta az alelnök.

A törvény szerint a pénzintézeteknek a honlapjukon egyértelmű módon közzé kell majd tenniük, ha álláspontjuk szerint elszámolási kötelezettségüknek valamennyi ügyféllel szemben eleget tettek. Ha valaki e közzététel ellenére mégsem kapott elszámolást, pedig jogosultnak tartja magát erre, a közzétételtől számított 60 napon belül a pénzügyi szolgáltatónál kell panaszt tennie.

Figyelni kell a határidőkre

Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy mindkét okból felmerült panasz esetében fontos a határidő betartása. Aki elmulasztja, később már nem élhet panasszal emiatt, kivéve, ha igazolja, hogy a panasz benyújtásában akadályoztatva volt, ilyen esetben az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül lehet az elszámolásra köteles pénzintézethez fordulni.

Windisch László elmondta, a devizaalapú hitelek esetében az elszámolás időpontja attól függ, hogy a pénzintézet indított-e keresetet általános szerződési feltételei (ÁSZF) tisztességességének megállapítására. A nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 14-28. között – vagy legkésőbb a peres eljárás befejezésétől számított 60 napon belül – kell megküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást. A forintos és ténylegesen devizában folyósított hiteleknél, ha a bank nem indított pert, 2015. április 16-30. között, ha pedig indított, augusztus 15-szeptember 30. között kell sort keríteni erre.

A forinthitelek esetében csak a 2010. november 27. előtt közzétett ÁSZF-ek, vagy ÁSZF-módosítások esetében áll fenn a tisztességtelenség vélelme. A bankok ezek esetében 2015. január 5-12. között indíthatnak pert az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének bizonyítására.

A 2010. november 27. utáni ÁSZF-ek esetében – mivel már hatályban voltak az átlátható árazásról szóló törvényi rendelkezések – a törvény szerint nem áll fenn a tisztességtelenség vélelme. Az MNB azonban megköveteli ezeknek a szerződéses kikötéseknek a tisztességességét is. Ha tehát mégis úgy találja, hogy bár ezek az átlátható árazásról szóló jogszabály hatálya alatt születtek, de tisztességtelenek, közérdekű keresetet fog benyújtani a bírósághoz. Erre február 28-ig van lehetősége – mondta Windisch László.

A törvény maximálisan figyelembe vette az adósok érdekeit

Az alelnök hangsúlyozta: az elfogadott devizahiteles törvények minden jogos igényt illetően rendezi az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt felmerült problémákat. „Az MNB álláspontja az, hogy a törvény maximálisan figyelembe veszi az adósok érdekét. Egyes ügyvédi irodák, civil szervezetek viszont – vélhetően saját hasznuk érdekében – olyan eljárások, például kártérítési perek megindítására sarkallják a banki adósokat, amiből utóbbiaknak előnyük nem, csak többletköltségük származik” – hívta fel a figyelmet Windisch László.

Az alelnök kifejtette, az MNB arra törekszik, hogy az ügyfelek számukra átlátható elszámolást kapjanak. Célszerű volna ezért, ha a pénzintézetek az MNB, valamint az általuk alkalmazott árfolyamokat is visszamenőleg közzétennék honlapjukon. Ez azért is fontos, mert vita esetén az ügyfeleknek panaszukban meg kell jelölniük, hogy az elszámolás milyen téves adatot vagy számítási hibát tartalmaz. Az MNB is folyamatosan tájékoztatást nyújt majd honlapján az elszámolás legfontosabb tudnivalóiról, s menetéről. A tájékoztatásba a jegybank által életre hívott Civil Hálót – nonprofit pénzügyi érdekvédő szervezeteket – is bevonják.

Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a folyamatban lévő pereket és a lakóingatlannal kapcsolatos végrehajtásokat felfüggesztették az ügyfelek érdekében, 2016. április 30-ig pedig moratórium van az egyoldalú kamatemelésre is. A törvény ezzel tiszta helyzetet teremt a devizahitelek további, remélhetőleg végső rendezéséhez – húzta alá.

Az alelnök elmondta, hogy az elszámolás alapképletét tartalmazó MNB rendelet október elején jelenik meg, s hamarosan közzéteszik az elszámolás tartalmát meghatározó részletkérdéseket rendező további rendeletet is.