A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint miután az ország a 2008-as válság során csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével tudta elkerülni a törlesztésképtelenséget, fenntarthatatlanná vált a hitelből fedezett jóléti juttatások rendszere, és új utat kellett keresni. Az Orbán-kormány ezért látott neki a gazdaság fő pilléreinek reformjához, és ezek a reformok egyetlen fő irányba, az aktivitási és a foglalkoztatási ráta minél magasabbra emelése felé mutatnak – áll Barcza György írásában.
Az elemző szerint tavaly az aktivitási és foglalkoztatási ráták 1993 óta nem mért szintre emelkedtek Magyarországon. Barcza György hozzáteszi, hogy az Orbán-kormány ennél is többet tett: konszolidálta az államháztartást, annak érdekében, hogy a közadósságráta a „széles körben rettegett” 90 százalékos küszöb alatt maradjon. Egyesek azt mondhatják, hogy ez csak a korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári vagyon átvételével volt lehetséges, ám a közadósságráta tavaly is csökkent. Annak nyomán pedig, hogy az államháztartási hiányt a GDP 2,7 százalékára sikerült szorítani, viszonylag lassú nominális GDP-növekedés is elégséges az adósságszintek további csökkentéséhez – írja a Századvég elemzője.
Néhányan azzal érvelnek, hogy az alacsony deficit fenntarthatatlan, és csak az egyes szektorokra kirótt különadókkal sikerült elérni. Jobb lenne-e azonban a magasabb deficit, és a növekvő, ugyancsak fenntarthatatlan eladósodottság? Vagy megszorító intézkedések bevezetésével Magyarországnak meg kellene-e kockáztatnia olyan társadalmi és politikai instabilitást, amilyen például Görögországban is tapasztalható? – teszi fel a kérdést az elemző. Barcza György nagy vívmánynak nevezi, hogy az országot az euróövezeti válság közepette is sikerült külső segítség igénybevétele nélkül irányítani.A jelenlegi bírálatok a növekedés hiányára összpontosítanak a tavalyi recesszió miatt, ám az összkép nemcsak a növekedésről szól, Magyarországnak olyan problémákat kell megoldania, amelyek a gazdaság több évtizednyi félrekezeléséből eredtek, és ez időbe telik. Amint az euróövezeti kilábalás megkezdődik, és a hazai keresletet már nem akadályozza az adósságleépítési folyamat, a siker is jelentkezni fog, akár már az idei második félévben. A múlt heti igen sikeres kötvénykibocsátás is bizonyítja, hogy a piacok ezt már egyértelműen felismerték – írja a Financial Times blogrovatában közölt elemzésében Barcza György.
