2024 március 19

BDO: a bankrendszer alkalmatlan az aktív hitelezésre

A BDO kifejti, hogy a bankok bruttó hitelállománya tavaly közel 10 százalékkal csökkent, amelyen belül viszont emelkedett a rossz hitelek aránya. Nőttek a bankokat sújtó közterhek, folytatódott a forráskiáramlás, és tovább romlott a jövedelmezőség.

2013 végére a rossz vállalati hitelek aránya akár a 25 százalékos szintet is megközelítheti – hívja fel a figyelmet a BDO. A legfrissebb adatok szerint ugyan a tavalyi év végére megállt a vállalati hitelállomány csökkenése, ám az új hitelek döntő többsége továbbra is folyószámla- és egyéb rövid lejáratú hitel volt, vagyis egyelőre nincs nyoma a trendfordulónak.

A bankok szerint az új kihelyezésekhez nem a források hiányoznak, hanem a megfinanszírozható ügyletek. Kétségtelenül közrejátszik azonban a tőkemegtérülési- és jövedelmezőségi elvárások betartása, illetve a hitel-betét arány fokozatos, a tulajdonosok által elvárt mértékre történő csökkentése is – emeli ki a BDO. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a jövedelmezőséget nagyban rontja a hitelállomány visszaesése, ezzel párhuzamosan pedig már nem lehet tovább takarékoskodni a banki működési költségeken.

A helyzetet súlyosbítja a hatalmas rosszhitel-állomány (Non-performing loan – NPL), amely az előírt céltartalék szint miatt növeli a tőkeszükségletet. A hazai NPL fedezettség jelenleg az egész régióban az egyik legrosszabb, és a további romlás – amely például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésében is szerepel – további céltartalék igényt jelent – emeli ki a BDO.

A jelenlegi szabályozói környezetben azonban – megtérülési kilátások híján – a külföldi tulajdonosok csak a törvényileg szükséges minimumig hajtanak majd végre tőkeemelést. Mindezt jól alátámasztja az a tény, hogy a külföldi források kiáramlása a bankszektorból tavaly meghaladta a 2000 milliárd forintot.

Így egyelőre nem tud nőni a hitelezési arány a BDO szerint, vagyis nem élénkül a gazdaság, ami viszont feltétele azoknak az új beruházásoknak, amelyeknek hosszú távú finanszírozásával a bankok az eredményességüket növelhetik.

A tanácsadó cég szerint a megoldás részben a szabályzói oldalról várható, hiszen a tavalyi veszteségeket nagyrészt a bankadó és a végtörlesztés okozta, amit 2013-ban új elemként a tranzakciós adó tetéz majd.

A hitelezést épp ezért az alapkamat csökkentése, és a bizalom erősítésének a kockázati felárra való pozitív hatása mellett a kamattámogatás rendszerének fejlesztésével, a garancia szervezetek és az Eximbank szerepének erősítésével és hasonló lépésekkel lehetne segíteni.

A nem teljesítő hitelekről a BDO megjegyzi: az NPL-állomány jelentős része ingatlanfedezetű, azonban a nagyobb amerikai és európai intézményi alapok visszavonulásával eltűntek a vevők. A magyar ingatlanpiacon 2012-ben visszaesés volt, csupán 146 millió euró értékű tranzakciót zártak le a piaci szereplők a múlt év során. A fedezetek piacra dobása tehát további komoly áresést eredményezne. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is arra hívja fel a figyelmet, hogy káros lenne a rossz portfolió túl gyors tisztítása, piacra dobása, amely így szükségtelen veszteségeket okozna.

„Mivel az illikvid piacon értékesíteni általában nagy veszteséggel lehet, így hatékony megoldás az ügyletek életben tartása az ügyfelek üzletileg indokolt mértékű bevonásával – hangsúlyozza a közlemény szerint Boross Ákos, a BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere.

A tanácsadó cég szerint bár ez hosszadalmas feladat, hiszen az NPL-állomány ilyen módon történő kifuttatása általános vélemények szerint 5-10 évet is igénybe vehet, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szükséges további pótlólagos tőkeemeléseket a bankok hosszabb idő alatt, részben az időközben megképződő nyereség terhére és a restrukturálás eredményeképpen kisebb volumenben kényszerüljenek megtenni.