A kutatásban 25 ország 3100 vállalati felsővezetőjének véleményét kérték ki telefonon – derül ki a cégnek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből. A jelenlegi üzleti környezet változó dinamikája miatti nyugtalanság arra készteti a vezetőket, hogy más módszerekkel próbáljanak meg növekedést elérni. Számos vezető ugyanakkor úgy alkalmazkodik ehhez, hogy új – időnként meglepetésszerű – lehetőségeket keres az újításra – olvasható a közleményben.

Számos vezető bizonytalan azzal kapcsolatban, mi lenne a legjobb reakció az üzleti környezet változásaira. A vállalkozásukra és a belföldi gazdaságra leselkedő vélt veszély csökkentésére törekedve többen a protekcionista irányvonalra voksolnak: a vezetők 71 százaléka úgy nyilatkozott, hogy országa kormányának a belföldi innováció támogatását kellene előnyben részesítenie az importált innovációval szemben.

A vezetők Mexikóban (80 százalék), Indiában (56 százalék) és Brazíliában (50 százalék) támogatták a legnagyobb arányban mind a nyílt-, mind a zártpiaci politikát mint az innováció fokozásának eszközét. A válaszadók ötvenkét százaléka úgy vélekedett, hogy az új üzleti modellek kidolgozása járulhat hozzá a leginkább a vállalkozás teljesítményének növeléséhez a jövőben.

A felmérésből kiderült az is, hogy a vállalkozások közötti együttműködés egyre nagyobb teret nyer a versenytársak felülmúlása és a bevételteremtés eszközeként, főként a feltörekvő piacokon. Annak ellenére azonban, hogy a partnertársulások hatékonyságát globálisan elismerik, a szellemi tulajdon nem kellően hatékony védelme, a bizalomhiány és a tehetségek „lehalászása” akadályozza a cselekvést.

A válaszadók nyolcvanhét százaléka biztos abban, hogy cégük sikeresebb lehetne, ha partnerségben folytatna innovációt, 68 százalékuk pedig már fejlesztett, illetve fejlesztett tovább terméket partnertársulás keretében. A partnertársulások terén Németország, Kína, Brazília és Svédország rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal.

A más cégekkel való együttműködés fő oka többek között az új technológiákhoz és piacokhoz való hozzáférés, míg átlagosan 64 százalék szemében jelentett visszatartó erőt a titoktartás vagy a szellemi tulajdon védelmének hiánya. Ezt követte 47 százalékkal a bizalomhiány és 45 százalékkal a tehetségek „lehalászásától” való félelem. A felmérésben részt vevő országok többségében a vállalkozások a korábbinál negatívabban értékelik saját országuk politikai környezetét; különösen igaz ez Svédországra, Izraelre, Szaúd-Arábiára és Kanadára.

Arra a kérdésre, hogy a kormányoknak mely területekre kellene a leginkább fókuszálni az innováció támogatásához, 50 százalék az oktatást, 48 százalék a bürokrácia csökkentését, 41 százalék pedig az üzleti titok védelmét jelölte meg legfontosabb területként.

Magyarország nem szerepelt a kutatásban.