2024 március 29

Bölcsi és ovi: mennyire terheli meg a pénztárcánkat?

Az ovikba és a bölcsikbe közel sem kell annyi tanszer, mint az iskolákba. A költségek ettől még könnyen felkúszhatnak, ugyanis az étkezés díján kívül általában a tisztasági csomaggal, az ágyneművel és a csoportpénzzel is számolnunk kell.

Ráadásul néhány intézmény esetében – ha az önkormányzatnak nincs pénze rá – a szülőknek kell megvenni a wc-papírtól és a szalvétától kezdve a játékokon át a rajzeszközökig mindent.

Bölcsőde, a nagy döntés

A bölcsőde nem kötelező, mégis egyre több szülő választja ezt a lehetőséget. A beíratás leggyakoribb oka, hogy a kicsi 2 éves kora után az anyuka már csak a Gyermekgondozási Segélyre (GYES) jogosult, ami egy gyerek esetén 25650 forint.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Például, ha az anyuka a szülést megelőzően 100 ezer forint nettó bért kapott, akkor a Gyermekgondozási Díj (GYED) összege – ami 2 éves korig jár – nagyjából 88 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a GYED megszűnése minimum 60 ezer forint kiesést jelent a példában szereplő családnak. 

Nyilván különböző mértékben, de minden kigyermekes életében okoz valamennyi bevételcsökkenést a GYED folyósítási időszakának vége. Emiatt a legtöbben kénytelenek visszatérni a munka világába, a gyerekfelügyeletet azonban meg kell oldani.

A piszkos anyagiak

Mivel nem kötelező, az ellátásért fizetni kell. A felügyeletért – a szülők jövedelmétől függően – napi 200-600 forintot kérnek. Ha átlagosan 22 munkanappal számolunk, a legalacsonyabb ár esetében 4400 forintba, a legnagyobb napi díjjal pedig 13200 forintba kerül a bölcsödei ellátás.

Erre jön még az étkezés ára, ami átlagosan 400 forint naponta. Tehát 22 nappal felszorozva 8800 forintért biztosítják, hogy gyermekünk napi négyszer egyen a bölcsődében.

Ezek alapján a felügyeletért és az étkeztetésért átlagosan 13200 és 22000 forint közötti összeget kell fizetnünk. Ezen felül kérnek tisztasági csomagot, ágyneműhuzatot és váltócipőt. Van, ahol az ágyneműgarnitúrát is otthonról kell vinni, és akkor még nem beszéltünk a csoportpénzről és a ruhákról.

A legtöbb intézményben szednek csoportpénzt, ebből veszik meg például a Mikulás-csomagokat és az anyák napi meglepetéseket is. Néhány bölcsődében – az önkormányzati támogatás mértékétől függően – még külön “tisztasági pénzt” is szednek, vagy havonta kérnek a szülőktől ezt-azt. Az alap tisztasági csomagban kell lennie fogkefének, fogkrémnek és fésűnek, de szükség lehet még törölközőre, wc-papírra, papírzsebkendőre és szappanra is.

A havi költségbe – ha még nem szobatiszta a kicsi – belevehetjük a pelenkázási kellékeket is, ugyanis erről minden szülő maga gondoskodik. A saját tapasztalatok alapján legjobbnak ítélt peleka, popsitörlő és krém árával már minden anyuka tisztában van, így konkrét árat nem is írunk. De mivel ezeken átlalában nem nagyon lehet spórolni, alsó hangon havi 10 ezer forinttal nyugodtan számolhatunk.

Ezeken kívül a legfontosabb, hogy elegendő váltóruhája legyen a gyerkőcnek. Ez akkor különösen drága mulatság, ha az évkezdés előtt épp méretet vált a csemeténk.

Óvoda, az iskola előszobája

Míg a bölcsőde nem kötelező, az óvoda már igen. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeket 3 éves koruktól oviba kell járatni. Ez alól csak nagyon indokolt esetben – például nehéz családi körülmények vagy fejlődési problémák esetén – tehetnek kivételt, a kicsik 5 éves koráig.

A fő szabály szerint, ha a gyerek az adott évben augusztus 31-éig betölti a 3. életévét, szeptember elsejétől óvodába kell mennie és legalább napi 4 órát ott kell töltenie. Az intézmények viszont felvehetik azokat a gyerekek is, akik a nevelési év kezdetét követő fél évben lesznek óvodás korúak, de csak akkor, ha van elég hely.

Állami intézményekben magáért az ellátásért nem kell fizetni, az étkezésért viszont igen. A tízórai, ebéd és uzsonna biztosításáért naponta 300 és 600 forint közötti összeget kérnek. Szintén 22 nappal számolva ez 6600 és 13200 forint között mozog. Speciális étkezési igények esetén ez az ár növekedhet.

Emellett itt is számíthatunk csoportpénzre, ebből fedezik ugyanis a fogyóeszközök pótlását, illetve a különböző programok, kirándulások, báb- és színházelőadások árát és a szezonális kiadásokat (Mikulás, karácsony, húsvét).

Váltóruhára, váltócipőre, tisztasági csomagra és ágyneműhuzatra itt is szükség lesz, valamint már kérhetnek tornafelszerelést és különböző rajzeszközöket is. Mielőtt azonban elindulnánk a nagybevásárlásra, mindenképpen tudakoljuk meg az intézmények elvárásait, nehogy ezreket hagyjunk a pénztárnál, feleslegesen.

Magánintézmény: előnyök és hátrányok

Ma már számlatan magánbölcsőde és magánóvoda közül  választhatunk. Ez főként azoknak lehet jó megoldás, akiknek nem az adott településen van az állandó lakcímük (ilyenkor ugyanis az állami ellátásból többnyire kiesnek helyhiány miatt).

Előny továbbá, hogy a kis létszámú csoportok miatt (ami a legtöbb helyen maximum 6 fő nevelőnként) több lehetőség nyílik az egyéni fejlesztésre, valamint nagyobb a kapacitás a speciális igényű kisgyerekek ellátására.

A legtöbb magánintézményben már idegennyelvű foglalkozásokat is tartanak, de van, ahol a zene vagy a néptánc van a középpontban. 

A magánbölcsikben és -ovikban általában a felszerelség is nagyobb, mint egy állami intézményben: a leggyakoribb eset az, hogy a pelenkázó felszerelésen, fogkefén, fogkrémen, ágyneműn, ruhán és váltócipőn kívül nem kell mást vinni.

Az ilyen intézmények között pedig olyanokat is találni, amelyek bölcsiként és óviként is működnek, tehát “házon belül” megoldják a 2 és fél éves gyerkekek óvodai integrációját. Így gyermekünk sok esetben a már jól ismert közösségben folytathatja a fejlődést és az iskolára való felkészülést.

Ezeken kívül sokszor előbb nyitnak és később zárnak állami társaiknál, így a dolgozó, folyton rohanó szülőknek is kedveznek.

Ha ez már túl szép, hogy igaz legyen, jöjjenek a hátrányok. Az egyik, hogy az ilyen intézményeket általában egy nagy kerttel rendelkező családiházban alakítják ki, emiatt jellmzően a város szélén talájuk őket. Ami viszont az esetleges utazgatásnál is húzósabb: az ár. A nem állami fenntartású intézmények működését ugyanis a szülők finanszírozzák.

Mennyibe kerül?

Konkrét összegeket nehéz írni, mivel a bölcsődékben például lehetőség nyílik arra, hogy csak heti pár alkalommal vigyük a gyerkeket, valamint választhatunk a fél- és az egésznapos ellátás között is. Ezek mind különböző árral rendelkeznek, mi most csak a heti 5 alkalmas, egésznapos felügyelet költségéhez adunk támpontokat.

A magánbölcsik havidíja nagyjából triplája az állami intézményekben kért összegnek. Ez településenként és a foglalkozások típusaiként (például külön nyelv oktatás) változhat. A nagyobb városokban 60 ezer forint körüli árra számíthatunk, a fővárosban pedig ennek a másfélszeresére.

Tehát míg egy székesfehérvári családi napközi havidíja étkezéssel együtt 64 ezer forint, addig Budapesten csak a felügyelet kerül áltagosan 70 ezer forintba. Tehát erre még rájön az étkezés körülbelül 900 forintos napidíja is, ami 22 nappal beszorozva 19800 forint pluszköltség.

A magánóvodák esetében pedig – a bölcsik árához képest – nagyjából 15-20 ezerrel többre számíthatunk.

Segítség a nehéz helyzetben lévőknek

Természetesen a nehéz anyagi helyzetben lévő családoknak, valamint az egyedülálló szülőknek is van megoldás. 2015. szeptember 1-je óta ugyanis ingyenes étkezést biztosítanak azoknak a gyermekeknek, akik családjában 110224 forint vagy az alatti az egy főre eső jövedelem (ez a nettó minimálbér 130 százaléka). A jogosultság megállapításához a szülőknek nyilatkozatot kell tenniük.

Az önkormányzatoknál is van lehetőség különböző szociális támogatások igénylésére, érdemes tájékozódni, hogy ki mire jogosult.