Veszített az EB

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Nagy-Britannia ellen, mert meglátása szerint hátrányos megkülönböztetésnek számít és sérti a személyek szabad mozgásának elvét a brit szabályozás, amely előírja annak ellenőrzését, hogy bizonyos szociális ellátások – köztük a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás – kérelmezői jogszerűen tartózkodnak-e az országban.

Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság elutasította az Európai Bizottság keresetét, és kimondta: nincs akadálya, hogy a szociális ellátások nyújtásakor a gazdaságilag inaktív uniós polgároktól is megköveteljék, hogy a fogadó tagállam területén tartózkodjanak, jogszerűen.

Mint írták, ennek megfelelően Nagy-Britannia megkövetelheti, hogy a „családi támogatások és a gyermekek után járó adójóváírás kedvezményezettjei az ezen államban való tartózkodás jogával rendelkezzenek”.

Eltérő bánásmód

A törvényszék a hátrányos megkülönböztetésről szóló érvek kapcsán megállapította, hogy a nagy-britanniai tartózkodás jogára vonatkozó feltételek valóban egyenlőtlen helyzetet teremtenek, mivel a brit állampolgárok könnyebben teljesíthetik azokat, mint más tagállamok állampolgárai.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Ez az eltérő bánásmód azonban olyan jogszerű céllal igazolható, mint a tagállami költségvetés védelmének szükségessége – hangsúlyozta az uniós bíróság.

Egyértelmű viszonyok

Az EB az ítélethirdetést követően üdvözölte a luxembourgi bírák döntését. Margarítisz Szkínász, a testület vezető szóvivője szerint a keddi ítélet egyértelmű jogi helyzetet teremt az uniós szociálpolitikai szabályok alkalmazását illetően.

„Az Európai Bizottság következetesen azt képviselte, hogy az uniós mozgásszabadság elve az emberek szabad mozgásáról szól, nem a különböző tagállamok szociális segélyeihez való szabad hozzáférésről” – mondta sajtótájékoztatóján a szóvivő, aki szerint az ítélet összhangban van a februári EU-csúcson elfogadott egyezménnyel.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Változó idők

Elemzők szerint Szkínász nyilatkozata azt jelzi, hogy a 2014-ben felállt, új összetételű bizottság álláspontja ebben a kérdésben jelentősen eltér az előző, José Manuel Barroso vezette bizottságétól, amely megindította a kötelezettségszegési eljárást Nagy-Britannia ellen.

A más EU-tagországokból érkezett munkavállalóknak nyújtott támogatások adják az egyik fő témáját a Nagy-Britannia uniós kilépését pártoló kampánynak. Ez volt az egyik központi kérdése az Európai Unió februári csúcstalálkozójának is, amelyen egyebek mellett megállapodás született arról, hogy a nem Nagy-Britanniában élő gyerekek után járó családi pótlék összegét a jövőben lefaragják a külföldi EU-munkavállalók esetében.

A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes, ha a maradás hívei győzedelmeskednek a Nagy-Britannia uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazáson.