2024 március 28

EBRD: át kell rendezni az átalakuló térség finanszírozási modelljét

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2015-2016) című
elemzés szerint az EBRD számításai arra vallanak, hogy a bank
működési területét alkotó gazdaságoknak jelenleg évente összesen 75
milliárd dollárnyi pótlólagos beruházásra lenne szükségük, a
mostani szűkös beruházási ráták ugyanis hosszú távon
fenntarthatatlanok a növekedésre gyakorolt negatív hatások nélkül.

Az EBRD szerint a 2016-2020 közötti időszakban több mint 400
milliárd dollárral kellene növelni a beruházásokra fordított
tőkemennyiséget a régió gazdaságaiban a növekedési kilátások
romlásának elkerülése végett.

A 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta a közép-európai és
a balti térség EU-gazdaságai, valamint a délkelet-európai országok
GDP-arányosan mérve 3-4 százalékponttal kevesebb beruházást
hajtanak végre, mint a velük összemérhető adottságú más feltörekvő
gazdaságok. A keletebbre fekvő európai átalakuló gazdaságokban,
illetve a kaukázusi régióban ez a különbség eléri a 7
százalékpontot – áll az EBRD kedd este Londonban ismertetett éves
jelentésében.

Ebben a környezetben – és tekintettel arra is, hogy az EBRD
működési területének sok országában a kis- és középvállalati
szektorok hitelellátási szűkösségtől szenvednek – meglepőnek
tűnhet, hogy a pénzügyi szektoron kívüli ágazatok, köztük a
kormányok, a háztartások, valamint a vállalatok összesített, régiós
átlagolású adósságrátája a 2007-ben mért 98 százalékos GDP-arányos
szintről 2014 végéig 123 százalékra nőtt.

Az adósságráták a világgazdaság más régióiban is felduzzadtak,
ám a globális szintű átlagos növekedés a GDP-érték arányában 17
százalékpont volt a vizsgált időszakban, az európai átalakuló
térségben ugyanakkor 25 százalékpont – áll a keddi EBRD-jelentésben.

A Magyarországról szóló fejezetben az EBRD azt jósolja, hogy a
magyar hazai össztermék a tavaly elért 3,7 százalékos növekedés
után az idén és jövőre is 2,5 százalék körüli ütemben bővül. A bank
e növekedési ütemeket is „tiszteletre méltónak” nevezi,
hangsúlyozva, hogy a magyar gazdaság jelenlegi növekedési
teljesítménye még mindig meghaladja a gyenge beruházási ráták
hosszú időszakának figyelembevételével becsült trendnövekedési –
vagyis az inflációs nyomás erősödésének kockázata nélkül, hosszabb
időtáv átlagában elérhető GDP-bővülési – potenciált.

Az EBRD szerint a magyar kormánynak kiszámíthatóbb működési
kereteket kell biztosítania a bankszektor számára. A jelentés
kiemeli ugyanakkor, hogy a kormány éppen erre tett vállalást az
EBRD-vel ez év elején aláírt memorandumban, amely a bankszektorra
kivetett adóterhek csökkentését célozza a jövő évtől.