Ki lesz a következő?

A dél-amerikai ország ígérete az volt, hogy napi 26 ezer hordónyi olajjal csökkenti kitermelését, ami szinte csak egy apró csepp a napi 1,8 milliárd hordós kitermelésben, amit az olajkartell 2018 elejéig tartani akar. A döntés mégis jelentős, hiszen elsőként szegik meg a megállapodást.

„Szükség van pénzeszközökre a kincstárhoz, ezért hoztuk azt a döntést, hogy fokozatosan növeljük a termelést” – mondta Carlos Perez, majd hozzátette, hogy szerinte nem lesz nagy hatással az OPEC teljesítményére a döntés.

A szakértők szerint azonban ez a lépés más országokat is ösztönözhet arra, hogy átgondolják elkötelezettségüket a kartell iránt.

Nem örül az olaj

Az OPEC-tagok és a szervezeten kívüli országok, köztük Oroszország, meghosszabbították a megállapodást május végéig, és nem növelték a kitermelést, így az olajár 8 százalékkal esett júniusban.

A kartell legfrissebb adatai szerint az OPEC termelése júniusban 1,2 százalékkal nőtt májushoz képest, mivel az olyan országok mint Líbia, vagy Nigéria, amelyek nincsenek benne a megállapodásban, több olajat termeltek.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a megállapodást a májusi 95 százalékkal szemben júniusban már csak 78 százalékban tartották be a résztvevők. Hasonlóan a korábbi megállapodásokhoz, itt is észrevehető a gyengülés.

Nehéz helyzetben van Ecuador

Ecuador szerint a jelentős költségvetési hiány miatt csak 60 százalékát képes teljesíteni a termeléscsökkentésnek. „Nem tudunk megfelelni a kvótacsökkentésnek az ország nyilvánvaló igényei miatt” – mondta Perez.

Az ecuadori hírek ellenére kedden az olaj ára emelkedett, miután az új számadatok kimutatták a kínai finomítók iránti keresletet. 2017 első öt hónapjában az olaj ára nagyjából 50 és 55 dollár között mozgott.

Kis lépés, nagy hatás

Joe McMonigle, a Hedgeye-tól elmondta, hogy míg Ecuador termelése kevés volt, a döntés hatása nagy lehet.

„Ecuador kilépése az OPEC-megállapodásból olyan, mint egy kerekítési hiba az alacsony termelési célok miatt. Ecuador kilépése Kazahsztán kioldalazásával kombinálva azonban már aláásná az OPEC piaci kommunikációját, és potenciálisan arra ösztönözhet másokat is, hogy megkeressék az ajtót.”

Hozzátette, hogy az olajellátás és a kereslet az Egyesült Államokban, ahol a fúrások az első félévben emelkedtek, kulcsfontosságú volt.

„A kőolaj készletek az USA-ban most kulcsfontosságúak az OPEC tervében, és nem tudnak egyről a kettőre jutni a líbiai termelésnövekedés és az amerikai palaolaj készletek bővülése miatt. Ecuador döntése csak növeli a nyomást az OPEC-en” – mondta.

 Megsínyli az olaj a lépést

Ha más olajtermelők is követik Ecuador lépését, akkor az az olajárnak olyan lenne, mintha az OPEC eddig semmit nem tett volna.

Néhány OPEC-tag nagyobbat vágott termelési kvótáján, hogy növeljék az olajárat, de Kuvait olajminisztere kedden elmondta a Reutersnek, hogy túl korai, hogy ennél messzebb menjen. A kartell megfigyelő bizottsága, amely ellenőrzi a megállapodás betartását, várhatóan július 24-én ülésezik.

Szomorú lépés

Az OPEC legfrissebb jelentése szerint júniusban a kartell átlagosan napi 32,61 millió hordó olajat termelt, ami 1,2 százalékkal volt több a májusinál. Ecuador ebből 570 ezer hordót termelt.

A dél-amerikai országot egykor globális vezetőnek és úttörőnek tekintették abban a reményben, hogy nem termeli ki az olajat a Yasuni nemzeti park alatti forrásokból. 2013-ban azonban Rafael Correa elnök kötélnek állt, és tavaly megerősítették, hogy kitermelik az esőerdőben található forrásokat, ami az egyik legmeghatározóbb hely a Földön a biodiverzitásának tekintetében.